A magyar történelem eddigi legnagyobb volumenű műtárgyköltöztetését valósítja meg a Néprajzi
Múzeum, amely a Liget Budapest projekt keretében világszínvonalú
raktárbázist kapott, 2021-től pedig új épületben fogadja majd látogatóit
a Városliget szélén.
A Néprajzi Múzeum Európa egyik legkorábbi, 1872 óta működő etnográfiai intézményeként – több költözés után – 1973-tól működött a korábbi Igazságügyi Palota épületében a Kossuth téren. Az impozáns palota azonban múzeumi célokra alkalmatlan volt, a műtárgyak bemutatására és raktározására csak szűkös helyiségek álltak rendelkezésére, így a költözés egyre égetőbbé vált – idézte fel az MTI-nek az intézmény főigazgatója.
Kemecsi Lajos hozzátette: a problémára a Liget Budapest projekt kínál megnyugtató megoldást, hiszen a májusban elkészült Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK), valamint a Városliget melletti, új múzeumi épület végre méltó, 21. századi körülményeket biztosít majd a gyűjtemény számára. Az új raktárakban a műtárgyak igényeire szabták a tároló rendszereket és a modern légkezelési megoldásoknak köszönhetően a helyiségekben végre kezelhető a hőmérséklet és a páratartalom – méltatta a Szabolcs utcában felépült OMRRK-t.
A főigazgató kitért az Ötvenhatosok terén készülő múzeumépületre is: „nagyon büszkék vagyunk rá, hogy a világ legjobb középülete nekünk épül a Liget mellett. 2017 év vége óta tart a Néprajzi Múzeum ikonikus épületének a kivitelezése, amely tavaly az International Property Awards nemzetközi ingatlanszakmai versenyen elnyerte a világ legjobb középülete elismerést, illetve a World’s Best Architecture különdíjat. Jelenleg az épület kivitelezésének mélyépítési szakasza zajlik, a cölöpözési munkálatokat követően most az alaplemez és a szigetelés kialakítása készül, majd megkezdődik magasépítés. A Néprajzi Múzeum 2020 végére már szerkezetkész állapotban lesz” – számolt be.
Kemecsi Lajos elmondása szerint a Néprajzi Múzeum első alkalommal költözik számára tervezett, minden szakmai és látogatói igényt kielégítő, új épületbe. Nagyon fontos a megfelelő infrastrukturális környezet, ezért is örvendetes a néprajztudomány és a múzeum számára, hogy saját igényei szerint megvalósuló épületbe költözik – emelte ki.
„A kiállítóterek alkalmasak lesznek a legkorszerűbb muzeográfiai megoldások alkalmazására, így nagy nemzetközi tárlatokat is fogadni tudunk. Jelentősen megnő majd a látogatók által közvetlenül megismerhető műtárgyak száma és aránya: az eddigi 1200 négyzetméteres kiállítási felülethez képest az új épületben összesen 4000 négyzetmétert teszünk bejárhatóvá, emellett az időszaki tárlatok is több ezer négyzetméteren kapnak helyet. A Néprajzi Múzeum új otthona lehetőséget teremt arra, hogy átfogó kiállításokon mutassuk be az emberiség kulturális sokszínűségét” – hangsúlyozta a főigazgató.
Míg a Néprajzi Múzeum korábbi, 1991-ben megnyílt állandó kiállítása csak a magyar anyagot mutatta be, a Városliget melletti épületben a világ civilizációját átfogó gyűjtemény is megtekinthető lesz, többek között az Afrikában gyűjtött Torday-anyag, a Bíró Lajos által Pápua-Új-Guineában gyűjtött anyag vagy a Diószegi Vilmos által végzett mongol sámánkutatás kollekciója. Az egyik legizgalmasabbnak az állandó kiállítás terveiben is szereplő, nemzetközileg is elismert óceániai gyűjtemény ígérkezik, amelynek darabjait Festetics Rudolf gróf szerezte be a Csendes-óceáni szigetvilágból.
Kemecsi Lajos kiemelte, hogy az egész épület gyermekbarát lesz, nyílik benne egy gyerekmúzeumi részleg is a gyerekek számára létrehozott kiállítással. A bemutatótereket emellett interaktív múzeumpedagógiai terek egészítik ki, bennük műhelyek, vizes workshopok, kézműves foglalkozások helyszínei. De lesz moziterem is, ahol a több száz darabból álló néprajzi filmgyűjteményüket és most készülő filmeket mutatnak be.
A főigazgató beszámolt a költözés-előkészítés folyamatáról is. Mint emlékeztetett, a múzeum ugyan 2017 decemberében bezárt a látogatók előtt, de a színfalak mögött intenzív munka zajlik. Az új állandó kiállítások koncepciójának kidolgozásával, az épülettervezési és kivitelezési feladatokban való részvétellel, valamint a gyűjteménygondozással foglalkoznak a muzeológusok.
Több mint száz munkatárs dolgozik azon, hogy a költözés biztonsággal mehessen végbe. Minden műtárgyat kézbe kell venni, megtisztítani, azonosítani, fotózni, QR-kóddal ellátni: mintegy 250 ezer tárgy kel útra az afrikai törzsi maszkoktól a több száz darabból álló ikonosztázon keresztül a papírbetlehemekig. Emellett az archívumi adattárban őrzött milliónyi dokumentum, kép, fotó és negatív is költözik ebben az időszakban. Az eredmény azonban látványos: az országos múzeumok közül most talán a Néprajzi Múzeum gyűjteményeiről áll rendelkezésre a legpontosabb kép – hangsúlyozta.
Kemecsi Lajos közölte: a tervek szerint 2021-ben már látogatható lesz a Néprajzi Múzeum új épületének tárlata. „Azt is tervezzük, hogy a Szabolcs utcában hamarosan elkészülő műtárgybázison a látogatók számára is rendezünk bemutatókat, raktárkiállításokat. Az OMRRK-n belül lesz a Néprajzi Múzeum gyűjteményi központja is” – közölte.
Szándékaink szerint még az idén megkezdik a költözést az átadott bázisra, hiszen 2020 nyarán el kell hagyniuk a Kossuth téri épületet.
A Néprajzi Múzeum költözéséről és leendő otthonáról készült videó a https://youtu.be/l1Pwk79N8wk linken tekinthető meg.
MTI
