Felavatták Dávid Ferencnek, az unitárius egyház alapítójának egész alakos szobrát szombaton Kolozsváron.
Gergely Zoltán szobrászművész alkotását a belvárosi unitárius templom és a János Zsigmond Unitárius Kollégium között kialakított kis téren állították fel, amelyet az unitárius egyház telkéből metszettek ki, és megnyitottak az utca felé.
A szoboravatás alkalmából tartott hálaadó istentisztelet után a művész a templomban elmondta: a szobor nem Dávid Ferencet ábrázolja, hanem azt, amit 2019-ben szellemiségéről, életútjáról és a ránk hagyott eszmei örökségéről gondolunk.
Az ünnepség szónokai közül többen is megemlítették, az egyházalapítóról, akinek a tordai országgyűlés 1568-as vallásbékét hirdető határozata is köszönhető, nem maradt fenn korabeli ábrázolás.
Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök a szobor mellett elmondott ünnepi beszédében felidézte: Dávid Ferenc szász apától született Kolozsváron. Magyarul, németül és latinul is prédikált. Az ő nevéhez kötődik a vallásszabadság szellemi vívmánya, amelyet a világon először az 1568-as tordai országgyűlés fogalmazott meg úgy, hogy „hitéért senkit üldözni nem lehet”.
Az unitárius püspök szerint Dávid Ferenc a reformáció igazi mintaembere volt, akinek életében a a reneszánsz igazságeszménye ötvöződik a protestantizmus lelkiismeret-központúságával. „Nincs nagyobb esztelenség, sőt lehetetlenség, mint külső erővel kényszeríteni a lelkiismeretet, a lelket, aki felett hatalommal csak a teremtője bír” – idézte az egyházalapítótól a püspök.
Azt is megemlítette, hogy Dávid Ferenc akkor is kitartott hite és meggyőződése mellett, amikor ezért Déva várának börtönébe zárták, ahol meg is halt. Úgy vélte: az egyházalapító ebben is a jézusi példát mutatta fel, és a mártíromságot is vállalta, ha az volt az igazság melletti megmaradás egyedül igaz járható útja.
„Nézzünk az iskolára és a templomra, és kérjük a gondviselő istent, hogy adjon erőt megközelítőleg úgy követni a krisztusi tanítást, ahogy Dávid Ferenc tette” – fogalmazott a püspök.
A templomban mondott beszédében Tőkés László volt református püspök úgy fogalmazott, hogy Dávid Ferenc előkészítője volt a modern kori vallási és lelkiismereti szabadságnak, amelynek tényleges és teljes megvalósulása a posztkommunista Romániában és a keresztényüldözések sújtotta nagyvilágban, mindmáig várat magára. Tőkés reményét fejezte ki, hogy a magyar Országgyűlés példáját követve Románia parlamentje és az Európai Parlament is a vallásszabadság napjának nyilvánítja január 13-át, a vallásszabadság tordai kihirdetésének napját.
A hálaadó istentiszteleten prédikáló Rácz Norbert Zsolt kolozsvári belvárosi lelkész megemlítette: az unitárius egyházban 150 évvel ezelőtt fogalmazódott meg a kolozsvári szoborállítás szándéka, és e másfél évszázad alatt ez sokszor tűnhetett „kacagnivaló viccnek”. De mindig voltak, akik hittek benne, és ez meghozta az eredményt.
MTI
