A Berlini Művészeti Akadémia (AdK) gyászolja egykori elnökét, Konrád Györgyöt – közölte pénteken a német főváros nemzetközi művészeti szervezete.
Kiemelték, hogy a hosszan tartó, súlyos betegség után szeptember
13-án budapesti otthonában elhunyt Kossuth- és Herder-díjas író,
esszéista és szociológus a kelet-európai ellenzékiek „egyik
legfontosabb értelmiségi hangjának számított a létező szocializmus
Magyarországán”, a rendszerváltás után pedig „az egységes Európa
útmutató gondolkodójaként” tisztelték.
Konrád György – aki 1997-től 2003-ig vezette az AdK-t –
„szerencsés választásnak bizonyult, elnöki tevékenységének hat éve
alatt a vasfüggöny leomlását követő új európai gondolkodásmódról
folytatott élénk viták színhelyévé tette” az intézményt, és „a
felvilágosodás legjobb hagyományához tartozó kritikus
értelmiségiként elkötelezetten küzdött az egykor elszigetelt
kelet-európai államok integrációjáért egy új Közép-Európába”.
A közleményben idézték Konrád György utódja, az AdK elnöki
tisztségét 2003-tól 2006-ig betöltő Adolf Muschg nekrológját, amely
szerint a kilencvenes évek végén konszolidálni kellett a
kelet-berlini és nyugat-berlini művészeti akadémia
„kénytelen-kelletlen” egyesülésével létrejött intézményt, és ehhez
olyan elnökre volt szükség, aki nem Nyugat- vagy
Kelet-Németországból, hanem külföldről érkezett.
„Valaki olyan kellett, aki a német kultúrát még mindig jobban
szerette, mint az saját magát. Egy úgynevezett kelet-európainak
kellett lennie, hogy közelíteni tudja a legyőzött fél dimenzióját és
történelmét a győztes félhez, ám anélkül, hogy az előbbit
elnémetesítené. Zsidónak kellett lennie – ami aztán már fölöttébb
nagy elvárás volt -, aki nem teheti, hogy megbocsátja a bűnöket,
mert saját magában is képes bűnöket találni, még ha az csupán a
tétlenség gaztette is. És aki épp ezért megtanulta megérteni a
bűnöket – soha nem a tettet, de akarva-akaratlanul, a tettest.
Milyen szerencse, hogy nem kellet tovább kívánnunk egy ilyen
valószínűtlen elnököt az Akadémiának. Az Akadémia ugyanis tényleg
megválasztotta, és megtarthatta két elnökségi időszakra is” –
fejtette ki Adolf Muschg a Frankfurter Allgemeine Zeitung című
lapban közölt írásában.
Az AdK közleményében hozzátették: Konrád György néhány hónappal
a halála előtt az intézménynek adta irodalmi hagyatékát, kívánsága
az volt, hogy terjedelmes irodalmi munkásságát Berlinben őrizzék és
gondozzák. Az AdK a közeljövőben egy rendezvény keretében mutatja be
az író kéziratait, és emlékezik meg „a kritikus értelmiségiről, a
meggyőződéses európairól, valamint a művésztársulás egykori
elnökéről”.
Az AdK-nak jelenleg 426 tagja van, köztük olyan világhírű
alkotók, mint Herta Müller Nobel-díjas német író, Daniel Libeskind
amerikai építész és Aj Vej-vej kínai képzőművész. A tagok között
több magyar is van, köztük Szabó István filmrendező és Eötvös Péter
zeneszerző. Az AdK tagja volt Kertész Imre és Esterházy Péter is.
MTI
