Ezeréves adócsalásra derített fényt az a több ezer normann pénzérme, amelyre januárban bukkantak véletlenül fémkeresők a délnyugat-angliai Somerset grófságban.
A British Museum szerdán jelentette be a közvetlenül a normann
hódítások kora utáni időkből származó lelet megtalálását. Ez a
második legnagyobb ilyen lelet a korból.
A pénzérmék egy része II. Harold angol királyt ábrázolja, aki
1066-ban a Normandiai Vilmos ellen vívott hastingsi csatában
vesztette életét. Másik részük a trónra lépő győztest, Hódító
Vilmost, Anglia első normann királyát ábrázolja.
Gareth Williams, a múzeum kurátora elmondta, hogy a 2528 érmét
tartalmazó kincs szokatlanul nagy és nagyon fontos a történelem azon
időszakának megvilágításához.
„A történészek között nagy vita folyik arról, hogy folytonosság
vagy változás történt közvetlenül a normann hódítás után, illetve az
azt követő hosszabb időszakban. Az érmék segítenek megérteni, miként
hatottak a társadalomra a normann időszak alatt bekövetkezett
változások” – közölte.
Három érmét hibridként, kétféle érme kombinációjaként
azonosítottak. Ez a gyakorlat a pénzverők általi adóelkerülés egyik
korai formája volt.
Ezeken az érméken a nyelvezet és a rajzok egyaránt utalnak
Haroldra és Vilmosra, és könnyen tovább lehetett adni törvényes
fizetőeszközként, mivel egy átlag angolszász írástudatlan volt és a
királyok képe hasonlított egymásra.
A leletre januárban a somerseti Chew-völgy közelében egy gazda
mezőjén bukkant egy pár, amely arra tanította barátait, hogy miként
kell fémkeresőt használni.
Egyikük Hódító Vilmos ezüstérmét talált, ilyen leletre harminc
évben egyszer bukkanhatnak fémkeresők. Két lépéssel később újabb,
majd újabb érmék következtek, végül 4-5 órán keresztül ásták a
térséget, hogy felszínre hozzák valamennyit – olvasható a The
Guardian című brit napilap honlapján.
Az érmék értéke több millió fontra rúghat, a szakemberek szerint
1067-68-ban elegendőek voltak arra, hogy 500 birkát vegyenek értük.
Most jogi folyamat indul arról, hogy műkinccsé nyilvánítható-e a
lelet. Ha bebizonyosodik, hogy műkincs, akkor egy független
szakértői bizottság felbecsülni az értékét, és a múzeumoknak
felajánlják megvételre.
A kincskeresőket megillető jutalmat szétosztják a föld
tulajdonosa és a fémkeresők között.
A kérdésre, hogy valaki miért temetett el ennyi pénzt, Williams
elmondta, hogy Délnyugat-Anglia erőszakos hely volt az 1066-os csata
után, a walesiek rendszeresen betörtek és Harold fia is visszatért
az Ír-szigetről.
„Képzeljünk el egy ingatag helyzetű kort, amikor az országot
olyan uralkodó irányítja, akit nem mindenki támogat és a
kontinenssel való viszony is bizonytalan. Ilyen körülmények között
választhatta valaki, hogy a föld alá rejti pénzét” – hangoztatta
MTI
