Helyre kell állítani Ukrajna 2014 (a Krím félsziget orosz elcsatolása és a kelet-ukrajnai szakadár „köztársaságok” kikiáltása) előtti területi egységét, Kijev a szuverenitás ügyében teljes mértékben számíthat Varsó támogatására – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök szombaton az ukrán hivatali kollégájával, Volodimir Zelenszkijjel közösen tartott varsói sajtóértekezleten.
Zelenszkij elnöki minőségében először tesz hivatalos látogatást
Lengyelországban, és ez egyben első külföldi útja megválasztása
után, aminek Varsóban nagy jelentőséget tulajdonítanak. Zelenszkij
szombaton tárgyal a tervek szerint Mateusz Morawiecki
miniszterelnökkel és Stanislaw Karczewskivel, a szenátus elnökével
is, vasárnap pedig részt vesz a második világháború kitörésének
évfordulóján tartandó központi megemlékezéseken.
Andrzej Duda – mint a sajtóértekezleten elmondta – a kétoldalú
tárgyaláson arról biztosította Zelenszkijt, hogy Ukrajna –
szuverenitása, függetlensége és területi egysége ügyében –
teljességgel számíthat Lengyelország támogatására. Aláhúzta: ez
ügyben álláspontja mindig egyértelmű volt, Ukrajnának vissza kell
nyernie a 2014 előtti területi egységét.
„Nevezzük nevükön a dolgokat, ukrán területek ma megszállás
alatt vannak” – fogalmazott Duda. Hangsúlyozta: mindent meg kell
tenni azért, hogy a Krím félsziget, Donyeck és Luhanszk megye újból
Kijev ellenőrzése alá kerüljön.
Mint hangsúlyozta, Lengyelország Moszkva iránti magatartása
ebben a vonatkozásban egyértelmű: a nemzetközi jog betartatása
végett folytatni kell a szankciók politikáját.
Közlése szerint Zelenszkij arról tájékoztatta őt, hogy a
napokban Vlagyimir Putyin orosz elnökkel orosz-ukrán fogolycseréről
egyeztetett. „Ez, amennyiben sikerülne, fontos lépés lehet a helyzet
rendezése, az ukrán-orosz konfliktus lezárása irányában” – értékelte
Duda.
Elmondta továbbá: arra kérte Zelenszkijt, hogy az új ukrán
kormány függessze fel az Ukrajna területén található második
világháborús lengyel tömegsírok feltárására kiadott moratóriumot.
Ukrajna 2017-ben állította le a lengyel Nemzeti Emlékezet
Intézete által folytatott ukrajnai exhumációkat, az ügy azóta is
feszültséget okoz Kijev és Varsó között.
„Mindketten nagyon szeretnénk, hogy e téren rendeződjenek az
emberek közötti kapcsolatok” – jelentette ki Duda, hozzáfűzve: ez
csak úgy történhet meg, ha a meggyilkolt emberek emléke megőrződik,
az áldozatok visszakapják nevüket, sírkövük lesz, feltüntetik őket a
tömegsírt megjelölő táblán.
Zelenszkij kijelentette, hogy kész feloldani a lengyel
tömegsírok feltárásának moratóriumát.
Ukrajna euroatlanti integrációs törekvéseiről szólva Andrzej
Duda hangsúlyozta, Lengyelország nagyon szeretné, hogy Ukrajna
kerüljön közelebb az Európai Unióhoz és a NATO-hoz.
Zelenszkij köszönetet mondott azért, hogy Lengyelország a nehéz
időkben kiáll Ukrajna, a nemzetközi jog mellett.
A német-orosz beruházásként épülő Északi Áramlat-2 gázvezetékről
szólva Zelenszkij úgy vélekedett, hogy az elfogadhatatlan, és
fenyegetést jelent egész Európára. A felek síkraszálltak az
energiaellátás forrásainak diverzifikációja és a
lengyel-amerikai-ukrán hármas energetikai együttműködés mellett.
Zelenszkij elmondta továbbá, hogy Ukrajna aktív résztvevője
szeretne lenni különféle formátumoknak, például a (Balti-, Földközi-
és Fekete-tenger között elterülő kelet-közép-európai országokat
felölelő) Három Tenger Kezdeményezésnek. Emellett fontosnak nevezte
a Balti-tengertől az Égei-tengerig épülő, Lengyelországon és
Magyarországon is áthaladó Via Carpatia közlekedési folyosót,
amelyhez ukrajnai közúti fejlesztések is kapcsolódnak.
MTI