Itt az ideje, hogy a magyar költők új metaforákat keressenek hazájuk helyzetének jellemzésére, mert Magyarország nem kelet és nyugat között ingázó kompország többé, hanem szilárd helye van Európa közepén – hangsúlyozta Wolfgang Schäuble, a német szövetségi parlament (Bundestag) elnöke kedden Berlinben a magyarországi határnyitás 30. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen.
A politikus rámutatott, Magyarország súlyos kockázatot vállalt
azzal, hogy 1989. szeptember 10-én megnyitotta határát a mintegy 200
ezer keletnémet menekült előtt, nemcsak azért, mert 80 ezer szovjet
katona tartotta megszállás alatt az országot, hanem azért is, mert a
Szovjetunió addig valamennyi szabadságtörekvést vérbefojtott az
uralma alá hajtott térségben.
Azonban a magyarok mégis segítettek a németeknek, aminek révén
az elnyomást egy „közös szabadságélmény” váltotta fel. A németek
azóta is hálásak ezért, és ez az érzés a következő évtizedekben sem
szűnik meg – mondta a Bundestag elnöke.
Kiemelte: a németek mindig is közös határ nélküli szomszédos
országként tartották számon Magyarországot, és ez a baráti szomszédi
kapcsolat 1989-ben „új dimenzióba lépett”.
Harminc év után elmondható, hogy már az európai „normalitás”, a
„fárasztó hétköznapok” korszaka zajlik, a normalitáshoz pedig
hozzátartozik, hogy a családi, szomszédsági kapcsolatokban vannak
nézeteltérések.
Az „európai sokszínűséget” is az egymástól eltérő perspektívák
sokasága alkotja, és az Európai Unió erényei közé tartozik az
érdekek kiegyenlítése, a törekvés a kompromisszumra és a „közös
európai megoldásokra” – mondta Wolfgang Schäuble.
Hozzátette, hogy az EU-n belüli mozgás, letelepedés és
munkavállalás szabadsága jól mutatja az eltérő nézőpontok
jelentőségét. Kétségtelen, hogy ez a szabadság sok esélyt,
lehetőséget jelent, különösen a fiataloknak, de félelmet is okoz,
ahol elvándorlás sújtja a társadalmat. Az pedig „nem veszélytelen”,
ha ezekre az érzésekre politikát építenek, hiszen „a félelmekről nem
lehet tárgyalni”.
Csak az értheti meg, hogy miért oly fontos a nemzeti önállóság
és kultúra megóvása a közép-, és kelet-európai népeknek, aki
megismeri, hogy miként harcoltak ezek a népek évtizedekig az
önállóságukért. A frissen visszanyert szuverenitás nézőpontjából
másként festenek a dolgok. Ugyanakkor „aki megpróbálja kijátszani
egymással szemben az európai egyesülést és a nemzeti önazonosság
iránti igényt, az nem erősíteni, hanem gyengíteni fogja Európát” –
fejtette ki a Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa.
Az egymás iránti érdeklődés, kíváncsiság és saját nézőponttól
eltérő perspektívák megértése és elfogadása kell ahhoz, hogy
kialakuljon egy „igazi európai perspektíva”, és „konstruktív
döntéseket” hozzon a közösség. Ez pedig elengedhetetlen ahhoz, hogy
Európa helytálljon a globális versenyben – mondta Wolfgang Schäuble,
aláhúzva, hogy egyetlen európai ország sem tud egymagában
megbirkózni a „határokon átívelő kihívásokkal”.
„Magyarország és Németország egyenrangú partner és
NATO-szövetséges, és barátok az egyesült Európában. Ki gondolta
volna ezt harminc évvel ezelőtt?” – vette fel a Bundestag elnöke,
arra bíztatva a magyar költőket, hogy a kompország helyett
találjanak más metaforát stabilan Európához tartozó hazájuk
jellemzésére.
A több száz vendég – köztük magas rangú német és magyar
politikusok – részvételével tartott ünnepség másik szónoka, Kövér
László, az Országgyűlés elnöke ugyancsak sikeresnek nevezte a
magyar-német kapcsolatok utóbbi harminc évét. Kiemelte, hogy a
határnyitás emlékezete és az azóta eltelt évek tapasztalatai alapján
lehet bízni abban, hogy magyarok és németek a barátság és a
kölcsönös tisztelet szellemében együttműködve a jövőben is komoly
sikerekre hivatottak, és ezzel nagyban hozzá tudnak járulni Európa
megerősítéséhez.
Hozzátette, hogy a magyaroknak történelmük során azért volt
olyan drága a szabadság, hogy a vérüket is hajlandóak voltak ontani
érte, mert egyet jelentett az önazonosság’a nyelv és a kultúra
megőrzésének lehetőségével.
Ez „így volt 1956-ban és 1989-ben, és így van ma is” – mondta az
Országgyűlés elnöke.
Aláhúzta: Európa számos súlyos kihívás előtt áll, amelyeket csak
az erők összpontosításával lehet megválaszolni. Azonban „életbe
vágó, és Európa jövőjét alapvetően meghatározó kérdés”, hogy ez az
erőösszpontosítás” „a birodalmi logika szerint”, az önállóságát
őrizni akaró erők legyűrésével, vagy pedig demokratikus módon,
szabad akarattal és a közös érdekekre építve történik-e meg.
„Harminc év után jogos elégedettséggel tekintünk
együttműködésünk eredményeire, az együtt elért sikerekre, és a
mérlegkészítés során bátran könyveljük a pozitív oldalra a harminc
év során tapasztalt politikai szemléletbeli különbségeinket és
nézeteltéréseinket is, hiszen kölcsönösen tanulhatunk egymás
különbözőségeiből is, ha mindig tiszteletben tudjuk tartani azokat”
– hangsúlyozta Kövér László, hozzátéve: „mindezek együttvéve erőt és
lendületet, elszánást és magabiztosságot adnak a közös munka
folytatásához”.
A magyar kormány harminc éve, 1989. szeptember 10-én jelentette
be, hogy egyoldalúan felfüggeszt egy 1969-ben kötött magyar-NDK
megállapodást, miszerint a felek nem engedik tovább egymás
állampolgárait olyan harmadik országba, ahová nincs érvényes úti
okmányuk. Ezzel elhárult a jogi akadálya annak, hogy a
Magyarországon veszteglő NDK-s menekültek átkeljenek Ausztriába, és
onnan elérjék menekülésük célországát, az akkori NSZK-t.
Az intézkedés 1989. szeptember 11-én nulla órakor lépett
hatályba. Három nap alatt 12 ezer NDK-állampolgár távozott Ausztrián
át az NSZK-ba, november végéig pedig összesen mintegy 60-70 ezer
keletnémet hagyta el hazáját Magyarországon keresztül. A magyar
döntés lavinát indított el; két hónap sem kellett, és november 9-én
ledöntötték a berlini falat.
MTI