A szeretet törvénye legyőzte a diktatúra kegyetlenségét 1989-ben, amikor a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ) zugligeti táborában befogadták a keletnémet menekülteket, és ahogy az emberek szíve, úgy a határ is megnyílt, hogy Nyugat- és Kelet-Európa újra nekifogjon a közös jövő tervezésének – mondta Herczegh Anita, a köztársasági elnök felesége, az MMSZ jószolgálati nagykövete csütörtökön Münchenben a magyarországi határnyitás 30. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen.
Herczegh Anita kiemelte, hogy az MMSZ az alapító elnök, Kozma
Imre vezetésével és az önkéntesek segítségével életre keltette
„Európa összetartozásának álmát”, és „az irgalmasság, a keresztényi
felebaráti szeretet megroppantotta a rendszert”.
Hozzátette: „1989-ben az erkölcs győzelmét éltük”, és
megmutatkoztak a magyar és a német népet egymáshoz kapcsoló bizalom
és jóság erői.
Így történt az 1956-ban is, amikor a határ átmenetileg szabaddá
vált résein keresztül menekülő magyarok ezrei juthattak el
Németországba.
A németek akkor „szabadságot és jövőt adtak honfitársainknak”,
és „kenyeret és fedelet, mint ahogy mi is kenyeret és fedelet adtunk
a hozzánk érkező keletnémeteknek” – emelte ki Herczegh Anita németül
elmondott beszédében.
Markus Söder bajor miniszterelnök videóüzenetben köszöntötte az
emlékezőket, kiemelve, hogy a magyar-osztrák határ megnyitása a
keletnémet menekültek előtt a berlini fal ledöntésének „előfutára”
volt, és egy „alapköve a szabad Európának”, amelyben „Kelet és
Nyugat egyesítve”, együtt él.
Ezt ma is, harminc év után is méltatni kell – húzta alá a
tartományi kormányfő, hozzátéve, hogy köszönet jár „a magyar
barátoknak” az 1989-es helytállásukért.
Kozma Imre ünnepi beszédében a többi között felidézte a
menekültekkel folytatott első beszélgetéseket, rámutatva, hogy az
akkori NDK lakossága sokkal jobb körülmények között élt, mint a
magyarok. Mégis elhagyták az országot, amiről az akkor alig néhány
hónapja működő segélyszervezet vezetőjének elmondták, hogy a
kommunista diktatúra megfosztotta őket az őseiktől rájuk
hagyományozott értékektől, és helyette egy „más ideológiát
kényszerítettek rájuk, amit megelégeltek”.
Az MMSZ alapító elnöke arról is szólt, hogy a zugligeti táborban
eltöltött időt sok menekült „lelki megújulásként, újjászületésként”
élték meg.
„Sokan akkor gondolkodtak el először arról, hogy mit is jelent
elfogadottnak, befogadottnak lenni és bajban segítséghez jutni” –
fogalmazott Kozma Imre.
A katolikus pap németül elmondott beszédében hangsúlyozta: a
menekültek nemcsak fedelet és élelmet kaptak, hanem
megtapasztalhatták a keresztényi szeretetet és megérthették, „mit is
jelent, hogy az ember képes arra, hogy jobban szeressen másokat
önmagánál”.
Elégedettséggel és büszkeséggel tölti el a magyarok szívét, hogy
Magyarország 1989-ben az akkori politikai vezetés döntései révén a
vasfüggöny lebontásával hozzájárult Európa megosztottságának
megszüntetéséhez és Németország újraegyesítéséhez – mondta Kozma
Imre, kiemelve, hogy Németország egyesítése nélkül „ma nemigen
beszélhetnénk Európáról”.
A müncheni magyar főkonzulátus és a Szuverén Máltai Lovagrend
németországi segélyszervezete által a bajor tartományi kormány
támogatásával szervezett ünnepség a Harminc éve szabadon című
évfordulós rendezvénysorozat része. Több száz vendég részvételével
tartották, akik között a bajor politikai és társadalmi élet számos
rangos képviselője jelen volt, például Günther Beckstein volt
tartományi miniszterelnök, aki 1989-ben a tartományi
belügyminisztérium államtitkáraként a Magyarországról Ausztrián
keresztül érkezett menekülteket fogadta.
Az MMSZ-t 1989. február 4-én hozták létre, 31 alapító
közreműködésével, a világ 104 országában tevékenykedő, több mint 900
éves múltra visszatekintő Szuverén Máltai Lovagrend magyarországi
segélyszervezeteként működik.
Magyarország harminc éve, 1989. szeptember 11-én nyitotta meg
határát a nyugatra távozni szándékozó keletnémet állampolgárok,
mintegy 200 ezer ember előtt. A rendkívüli politikai kockázatokat
hordozó döntés fontos mérföldkővé vált a kelet-európai
rendszerváltozás folyamatában, és nagyban hozzájárult a kommunista
keletnémet rendszer bukásához és a német újraegyesítéshez.
MTI