Horvátország tiltakozó jegyzéket küldött Olaszországnak, mert Trieszt városában, Rijeka (Fiume) elfoglalásának 100. évfordulóján, szobrot állítottak Gabriele D’Annunziónak, az első olasz fasiszta „állam” vezetőjének, aki 1919-ben elfoglalta és független állammá nyilvánította a korábban az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozó adriai-tengerparti várost – közölte a helyi sajtó csütörtökön.
„Horvátország a leghatározottabban elítéli Trieszt városának
döntését, hogy Rijeka elfoglalásának 100. évfordulóján szobrot
állított Gabriele D’Annunziónak” – olvasható a külügyminisztérium
közleményében.
Bár helyi döntésről van szó, amelyet nem állami szinten hoztak
meg, ugyanakkor más olasz városokban is ünneplik Rijeka
elfoglalásának évfordulóját, ez pedig nemcsak a jószomszédi és
baráti viszonyt rontja meg a két ország között, hanem ennek az
ideológiának az elismerése szemben áll az európai értékekkel is –
fogalmaztak a közlemény megszövegezői.
A szoborállítást Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő is
bírálta.
„Rijeka a horvát haza büszke része volt és marad, Trieszt
szoborállítása, amellyel az irredentizmus és a megszállás előtt
tiszteleg, elfogadhatatlan” – írta az elnök Twitter-oldalán.
Csütörtök reggel a rijekai Kormányzói Palota kerítésére két
olasz fiatal kifüggesztette az Olasz királyság zászlaját. A
rendőrség őrizetbe vettek a 19 és 20 éves olasz állampolgárt, és
köznyugalom elleni bűncselekmény vádjával eljárást indított ellenük.
1919. szeptember 12-én D’Annunzio egy 2500 fős milíciával
elfoglalta az akkor felerészben olaszok által lakott Fiumét, és
független állammá nyilvánította Carnarói Olasz Kormányzóság néven.
Így akarta megakadályozni, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia
felbomlását követően az újonnan létrejövő délszláv államhoz kerüljön
a város. D’Annunzio azt akarta, Olaszország jelentse ki, hogy Fiume
hozzá tartozik, amikor pedig ez nem következett be, független
állammá kiáltotta ki a kikötővárost. Az olasz kormány elítélte
D’Annunzio akcióját.
A nagyhatalmak nyomása ellenére a városállam 1919 szeptemberétől
1920 decemberéig, 15 hónapon keresztül tartotta magát, amikor is az
olasz haditengerészet lőni kezdte a várost, amelyet a szabadcsapatok
végül feladtak.
D’Annunzio 1863. március 12-én született az Adriai-tenger
partján fekvő Pescarában, és bár semmi köze nem volt Trieszthez, a
városi vezetés mégis úgy döntött, 340 ezer eurót (112 millió forint)
szán arra, hogy kiállítást rendezzen személyes tárgyaiból és szobrot
állítson neki a Tőzsde téren (piazza della Borsa) – írták a horvát
lapok.
D’Annunziót – aki hazájában „A Költő” („Il Vate”), és az
irodalomtörténet egyik legnagyobb alakja – egyesek „az első
Mussolininek” is nevezik, mert gondolatai nagy hatással voltak a
későbbi diktátor
MTI
