David Cameron volt brit miniszterelnök szerint vannak, akik soha nem fogják megbocsájtani neki a brit EU-tagságról szóló népszavazás kiírását.
A 2016 júniusában tartott referendumon a résztvevők szűk, 51,89
százalékos többsége arra szavazott, hogy az Egyesült Királyság
lépjen ki az Európai Unióból.
Cameron, aki a bennmaradás mellett kampányolt, a népszavazás
után lemondott és kivonult a brit politikából, visszaadva képviselői
mandátumát.
A volt konzervatív párti miniszterelnök, akivel memoárkötetének
közeli megjelenése alkalmából a The Times készített interjút, most
szólalt meg először részletesen és nyilvánosan a népszavazás körüli
időkről és az azóta eltelt időszakról.
A konzervatív brit napilap online kiadásán péntek este megjelent
terjedelmes interjúban Cameron elmondja, hogy „nyomorúságos, mélyen
depressziós” érzés volt a miniszterelnöki tisztség feladása a
referendum után.
Arra a kérdésre, hogy klinikai depresszióról beszél-e, a volt
kormányfő úgy válaszol, hogy nem áll gyógyszeres kezelés alatt.
Az általa rosszul felmért tényezők között említi, hogy a
konzervatív szavazókban „sokkal erősebb volt a kilépésre ösztönző
gén”, mint ahogy azt ő addig gondolta. Sok olyan ember volt –
tanácsi képviselők, konzervatív párti tagok, barátok -, akik
tudomása szerint addig soha nem adtak hangot annak a véleményüknek,
hogy ki akarnának lépni az EU-ból, aztán „hirtelen úgy döntöttek,
hogy igenis, abszolút ki akarnak lépni. Ezt nem láttam előre” –
mondja az interjúban David Cameron.
Arra a kérdésre, hogy érez-e bűntudatot a történtek miatt,
Cameron kitérően úgy fogalmaz: nem egykönnyen hozta meg a döntést a
népszavazás kiírásáról. Hozzáteszi: a döntésnek a sajtóban
rendszeresen megjelenő, őt rendkívüli mértékben bosszantó
felvetésekkel szemben semmi köze nem volt a 2014-es európai
parlamenti választáshoz, amelyen az akkori legradikálisabb brit
EU-ellenes politikai erő, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja
(UKIP) kiemelkedő eredményt ért el.
Cameron szerint óriási politikai nyomás nehezedett rá a
népszavazás kiírása végett, különösen azért, mert az EU-ban egymást
érték az új és még újabb szerződések, és ezen a problémán nem
lehetett túllépni.
Elismeri ugyanakkor, hogy vannak, akik soha nem fogják neki
megbocsájtani a referendum kiírását, vagy azt, hogy veszített a
népszavazáson. Szavai szerint vannak olyanok is, akik „nagyon
dühösek” rá, főleg azok között, akik nem akartak kilépni az EU-ból.
Cameron szerint mindazonáltal nem lehet kizárni, hogy újabb
népszavazásra lesz szükség, mivel a Brexit-folyamat „elakadt”, és
valahogy ki kell keveredni a jelenlegi „bedugult” helyzetből.
A volt tory kormányfő alig burkoltan bírálja a jelenlegi
miniszterelnököt, Boris Johnsont, kijelentve: nem hiszi, hogy a
rendezetlen, megállapodás nélküli Brexit „jó ötlet” lenne.
Johnson az elmúlt napokban többször is határozottan leszögezte,
hogy a megállapodás nélküli Brexitet tiltó, hétfőn hatályba lépett
törvény ellenére semmilyen körülmények között nem hajlandó
kezdeményezni az Európai Uniónál a kilépés elhalasztását, és az
Egyesült Királyság a Brexit jelenleg érvényes október 31-i
határnapján mindenképpen kilép az EU-ból, akár lesz addig új
Brexit-megállapodás, akár nem.
Cameron a Times-interjúban bírálta a népszavazás kampányában
Johnson által bevetett eszközöket is, különösen a jelenlegi
miniszterelnök annak idején hírhedté vált országjáró kampánybuszát,
amely hatalmas betűkkel hirdette oldalán, hogy Nagy-Britanniának az
EU-tagság heti 350 millió fontjába kerül.
Az állítás már akkor heves támadások kereszttüzébe került, és
még a Brexit-tábor más prominens képviselői közül is többen
elhatárolódtak tőle.
Annak idején a brit statisztikai hivatal független felügyeleti
hatósága is panasszal élt az ügyben, a hatóság szerint ugyanis
Johnson összekeverte a nettó és a bruttó befizetéseket, és így
egyértelműen visszaélt a hivatalos statisztikai adatokkal.
Cameron erre utalva úgy fogalmaz az interjúban, hogy Boris
Johnson a népszavazási kampányban „az igazságot otthon felejtette”.
MTI
