Szélsőjobboldali tüntetők akarták megakadályozni a belgrádi melegfelvonulás vasárnapi megtartását, ám a rendőrség közbelépésének köszönhetően végül zavartalanul ért véget a belgrádi Pride.
A szélsőséges tüntetők már órákkal a tervezett büszkeségnapi
felvonulás előtt eltorlaszolták a szerb főváros azon részeit,
amelyeken az LMBT-közösség (leszbikusok, melegek, biszexuálisok és
transzneműek) tagjai akartak vonulni. A mintegy százötven tiltakozó
a rendőrséggel is összetűzésbe került, mert a hatóságok igyekeztek
őket eltávolítani a helyszínről. A tiltakozók közül többen is
egyházi jelképekkel, keresztekkel vonultak ki. Öt tüntetőt
előállítottak, a melegfelvonulás végül zavartalanul zajlott.
Az idei esemény mottója a „Nem mondok le róla!” volt, és azokra
a családtagokra és barátokra utaltak vele, akik nem mondanak le
meleg gyerekeikről, rokonaikról, barátaikról. A szervezők célja az
volt, hogy felhívják a figyelmet az elfogadásra. A rendezvényen
elhangzott, hogy az LMBT-közösség azt szeretné, ha lehetővé válna a
melegek bejegyzett élettársi kapcsolata, valamint lehetőségük lenne
élni a mesterséges megtermékenyítés adta lehetőségekkel, és a
személyi okmányokban a jövőben nem csak férfi és női nem szerepelne.
A tömeggel vonult Szerbia nyíltan leszbikus miniszterelnöke és
partnere is. Ana Brnabic a balkáni térség vállaltan meleg
kormányfője. A miniszterelnököt az utóbbi időben több bírálat is
érte azért, mert mesterséges megtermékenyítés igénybe vételével
partnerével közös gyermeke született, jóllehet ezt Szerbiában a
törvény nem teszi lehetővé a leszbikus párok számára.
Sorrendben ez volt a hatodik belgrádi melegfelvonulás, amely
zavartalanul zajlott. Korábban a hatóságok biztonsági kockázatra
hivatkozva többször is betiltották a rendezvényt, mert 2001-ben az
első belgrádi melegfelvonuláson a résztvevőket ultranacionalista,
szélsőséges csoportok tagjai, valamint futballszurkolók támadták
meg, amire a rendőrség nem reagált időben. A felvonulás résztvevői
közül többen megsebesültek. Ezt követően 2009-ben kísérelték meg
újra megtartani a melegfelvonulást, de a hatóságok betiltották
biztonsági megfontolásokból. A következő évben sikerült megtartani a
menetet, de a szélsőséges támadások következtében mintegy 150-en
megsebesültek.
MTI
