Újabb meghallgatásokra van szükség a hétfői után az európai uniós alapszerződés hetes cikke alapján Magyarországgal szemben megindított eljárás ügyében, de az látszik, hogy a többi tagország kész kérdéseket feltenni, a magyar kormány pedig arra, hogy megpróbáljon ezekre választ adni – mondta Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke.
Az európai ügyekkel foglalkozó miniszterek hétfői brüsszeli
tanácsülésén sor került a magyar kormány első meghallgatására a
jogállamisági eljárás részeként.
Tytti Tuppurainen, az EU soros elnökségét betöltő Finnország
képviselője arról számolt be, hogy az ülés hosszú volt, de „nagyon
együttműködő” szellemben zajlott, és a következő hetekben-hónapokban
döntenek majd a további lépésekről.
Újságírói kérdésre válaszolva kijelentette, hogy az eljárás nem
irányul senki ellen, minden félnek érdeke, hogy a kérdéses ország
bemutathassa az álláspontját.
Frans Timmermans rámutatott, hogy a Sargentini-jelentés,
amelynek alapján megindították az eljárást, meglehetősen összetett
és sok területet lefed, ezért esetleg meg lehetne hívni a jövőbeli
meghallgatásokra azon nemzetközi szervezeteket is, amelyek
jelentéseire hivatkoztak a dokumentumban, például a Velencei
Bizottságot, s így fókuszáltan végigvenni bizonyos témákat.
Hozzátette, tévedés azt hinni, hogy a novemberben hivatalba lépő
új Európai Bizottsággal véget ér majd egy korszak, minthogy az új
testület azonos eltökéltséggel fog fellépni a jogállamiság
védelmében.
„A jogállamiság tisztelete nélkül nincs Európai Unió” –
fogalmazott.
Amélie de Montchalin francia külügyi államtitkár ismertette a
francia-német közös álláspontot, amelynek értelmében a magyarországi
helyzet „aggodalomra ad okot”.
Ezzel szemben Konrad Szymanski lengyel külügyminiszter-helyettes
leszögezte: Varsó szerint a magyar kormány intézkedései nem
jelentenek rendszerszintű veszélyt a demokratikus normákra.
Varga Judit igazságügyi miniszter kiemelte, a meghallgatás a
bevándorláspárti erők bosszúhadjáratának újabb állomása volt. Mint
mondta, tételesen cáfoltak minden vádat és hamis állítást, de a
politikai boszorkányüldözés oka egyértelműen az, hogy a magyarok
többször is nemet mondtak a migrációra.
Sajtóhírek szerint eközben az Európai Parlament illetékes
bizottságának elnöke levelet küldött a tagállamok kormányait
tömörítő tanácsnak, sérelmezve, hogy az EP nem képviseltethette
magát az ülésen.
MTI
