Az Európai Bizottság elnöke szerint van lehetőség a megállapodásra Londonnal a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételeiről.
Jean-Claude Juncker a Sky News brit hírtelevízió vasárnapi
politikai magazinműsorának adott, de már csütörtök este részleteiben
sugárzott interjúban közölte azt is, hogy a backstop-mechanizmust,
vagyis az ír-északír határon hosszú évek óta nem létező fizikai
ellenőrzés újbóli bevezetésének elkerülését célzó tartalékmegoldást
fel lehet váltani alternatív megoldásokkal, de csak olyanokkal,
amelyekkel maradéktalanul elérhetők a backstop-záradék eredeti
célkitűzései.
Juncker szerint ha ugyanezek a célkitűzések hiánytalanul
teljesülnek, akkor „nincs szükségünk a backstopra”.
„Engem nem fűz erotikus viszony a backstophoz” – fogalmazott.
Hozzátette: a backstop-záradék garanciát nyújtó eszköz, és nem
öncélú módon került be a Brexit feltételrendszeréről kötött
megállapodásba. Ha a backstop célkitűzései teljesülnek, „nem
érdekel, hogy ezt milyen eszközzel” érjük el – mondta.
Az előző brit miniszterelnök, Theresa May által tavaly
novemberben elért, a londoni alsóházban háromszor is elutasított
jelenlegi Brexit-megállapodás egyik sarkalatos eleme a backstop,
amelynek alapján az Egyesült Királyság egésze vámuniós
viszonyrendszerben maradna az Európai Unióval, ha – illetve amíg –
nem sikerül olyan kétoldalú kereskedelmi megállapodásra jutni, amely
önmagában feleslegessé tenné a tartalékmegoldás alkalmazását.
Emellett Észak-Írországban érvényben maradnának az EU egységes
belső piacának egyes szabályai is.
Az Európai Bizottság eddigi álláspontja szerint az unió egységes
belső piacának és a vámunió integritásának megőrzése végett
szükséges a backstop-megoldás ahhoz, hogy a Brexit után se kelljen
fizikai határellenőrzést meghonosítani Írország és az Egyesült
Királysághoz tartozó Észak-Írország határán. Ez a 499 kilométeres
határszakasz lesz a Brexit után az Európai Unió és az Egyesült
Királyság egyetlen szárazföldi vámhatára.
London azonban mereven elveti a backstop-záradékot, és
alternatív megoldásokat akar. A brit kormány szerint ugyanis a
tartalékmegoldás az Egyesült Királyság alkotmányos integritását és
saját belső piacát kezdené ki.
A Sky Newsnak adott, csütörtök este ismertetett interjúban
Jean-Claude Juncker kijelentette ugyanakkor, hogy szerinte van mód a
megállapodásra Londonnal a kilépés feltételeiről, bár arra a
kérdésre, hogy ennek az esélye meghaladja-e az 50 százalékot, azt
mondta, hogy ezt nem tudja.
„Mindent megteszek a megállapodás érdekében, mivel nem szeretem
a megállapodás nélküli Brexit gondolatát sem, ennek ugyanis
katasztrofális következményei lennének” – mondta az Európai
Bizottság elnöke.
Juncker szerint a megállapodás alapját képezheti az a
hivatalosan egyelőre meg nem erősített, de Nagy-Britanniában számos
forrásból egybehangzóan hallható brit kormányzati elképzelés, amely
szerint az élelmiszerek és egyes agrártermények
minőségellenőrzésében Észak-Írország továbbra is tartaná magát az EU
szabályrendszeréhez, az egyéb termékek kereskedelmének ellenőrzését
pedig az ír-északír határtól távol eső ellenőrzőpontokon végeznék el.
Arra a kérdésre, hogy elképzelhetőnek tartja-e a Brexit
elmaradását, Juncker kijelentette: ez nem az ő előrejelzési
forgatókönyve, meggyőződése szerint az Egyesült Királyság ki fog
lépni az EU-ból.
Boris Johnson brit miniszterelnök sokszor hangoztatott
álláspontja az, hogy az Egyesült Királyság a Brexit október 31-i
határnapján mindenképpen kilép az EU-ból, akár lesz addig új
megállapodás, akár nem.
A londoni parlament a múlt héten elfogadta azt az ellenzéki
kezdeményezést, amely megtiltja a megállapodás nélküli kilépést.
A hétfőn hatályba lépett jogszabály előírja, hogy ha október
19-ig nincs elfogadott megállapodás a Brexit feltételrendszeréről,
és ha a parlament a rendezetlen kilépést sem hagyja addig jóvá,
Johnsonnak kezdeményeznie kell az uniós állam- és kormányfők alkotta
Európai Tanácsnál a kilépés elhalasztását három hónappal, vagyis
2020. január 31-ig.
Johnson azonban többször kijelentette, hogy erre semmilyen
körülmények között nem lesz hajlandó.
MTI
