A gyerek későbbi autizmusát, figyelemzavarát, értelmi fejlődésének elmaradását a koraterhességi vérszegénységgel hozták kapcsolatba svéd tudósok.
A stockholmi Svéd Királyi Orvostudományi Egyetem kutatóinak
tanulmánya a JAMA Psychiatry című szaklapban jelent meg.
A vérszegénység gyakran fordul elő a várandósság vége felé. Ha
azonban az elején jelentkezik, összefüggést mutat a gyerek későbbi
autizmusával, figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarával (ADHD) és
értelmi fogyatékosságával – számolt be róla a medicalxpress.com.
Amikor a terhesség késői szakaszában jelentkező vérszegénységet
vizsgálták, nem találtak ilyen összefüggést.
Az eredmények alátámasztják, milyen fontos a vashiány szűrése és
a táplálkozási tanácsadás a terhesség korai szakaszában.
Becslések szerint a világon a várandósok 15-20 százaléka szenved
vashiányos vérszegénységben. Ilyenkor a vas hiányában csökken a vér
oxigénszállító képessége.
A vérszegénység leginkább a terhesség vége felé lép fel, amikor
a gyorsan gyarapodó magzat egyre több vasat igényel az anyai
szervezetből. Általában nagyon kevés nőnél állapítanak meg
vérszegénységet a várandósság elején.
A svéd tudósok majdnem 300 ezer anya és több mint félmillió,
Svédországban 1987 és 2010 között született gyerek adatait
vizsgálták meg. Az anyák kevesebb mint egy százalékánál
diagnosztizáltak vérszegénységet a terhesség 31. hete előtt.
A kutatók azt találták, hogy a terhesség elején vérszegény
kismamák gyerekeinél enyhén magasabb volt az autizmus és az ADHD
kockázata, az értelmi fogyatékosság esélye viszont szignifikánsan
emelkedett azoknak az anyáknak a gyerekeihez képest, akik csak a
terhesség vége felé lettek vérszegények, vagy akiknél egyáltalán nem
állapítottak meg ilyet.
A terhesség elején vérszegény anyák gyerekeinek 4,9 százaléka
lett autista, az egészséges anyák gyerekei közül 3,5 százalék, 9,3
százaléknál állapítottak meg ADHD-t az egészségesek 7,1 százalékával
szemben, 3,1 százaléknál értelmi fogyatékosságot a nem vérszegény
anyák gyerekei körében diagnosztizált 1,3 százalékkal szemben.
Miután kiszűrték az egyéb tényezőket – köztük a jövedelmi
szintet és az anyai életkort -, azt az eredményt kapták, hogy a
terhesség elején vérszegény anyák gyerekei 44 százalékkal nagyobb
eséllyel lettek autisták, 37 százalékkal nagyobb kockázata volt az
ADHD-nak és 120 százalékkal nőtt az értelmi fogyatékosság esélye.
Ha a 30. terhességi hét után állapították meg a vérszegénységet,
egyik betegség kockázata sem emelkedett.
„A magzati agy és idegrendszer fejlődése eltérő a terhesség
egyes szakaszaiban, a korai vérszegénység talán másképp hat a magzat
agyára, mint a késői” – mondta Renee Gardner, a projekt koordinátora.
MTI
