Boris Johnson brit miniszterelnök szerint a legfelsőbb bíróság helytelenül járt el, amikor törvénysértőnek minősítette a parlamenti ülésszak lezárásáról hozott kormányzati döntést.
Johnson, aki a legfőbb bírói testület előző napi végzése nyomán
szerdára ismét összehívott alsóházi ülésen reagált a határozatra,
kijelentette: a legfelsőbb bíróság alapvetően politikai jellegű
kérdésben nyilvánított véleményt, egy olyan időszakban, amikor az
országban komoly viták dúlnak, és ez helytelen eljárás volt.
A konzervatív párti brit kormányfő – aki az ENSZ Közgyűlésének
ülésszakán vett volna részt New Yorkban, de hivatalos programját
megszakítva szerdán visszaérkezett Londonba – az alsóházi ülésen
felszólította a legnagyobb ellenzéki erőt, a Munkáspártot, hogy ha
nem akar megfutamodni a választások lehetősége elől, akkor még
szerdán, az ülésnap vége előtt terjesszen be bizalmatlansági
indítványt a kormány ellen.
Az ellenzék „puszta önzésből és politikai gyávaságból” nem
hajlandó félreállni, és nem hajlandó megengedni, hogy a nép
kifejezésre juttathassa akaratát – fogalmazott Johnson.
Feltette a kérdést, hogy megvan-e a bátorság az ellenzékben,
vagy ismét eltolja magától a felelősséget, és a tétlenséget, a
Brexit halasztását választja-e.
Boris Johnson e hónap elején kétszer is kezdeményezte az
előrehozott választások kiírását október közepére, ezzel próbálva
feloldani a Brexit-folyamatban kialakult patthelyzetet.
A kezdeményezés közvetlen előzményeként az alsóház a kormányzati
ellenállással dacolva – számos kormánypárti, vagyis konzervatív
képviselő támogatásával – elfogadta azt a törvénytervezetet, amely
megtiltja az Egyesült Királyság megállapodás nélküli, rendezetlen
kilépését az Európai Unióból a Brexit október 31-i határnapján.
A törvény lényege az, hogy ha október 19-ig a parlament nem
járul hozzá egy új Brexit-megállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy a brit
EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg, Johnsonnak kezdeményeznie
kell az EU-nál a kilépés elhalasztását 2020. január 31-ig.
Boris Johnson az utóbbi hetekben azonban többször is
határozottan leszögezte, hogy erre semmilyen körülmények között nem
lesz hajlandó. Folyamatosan hangoztatja azt az álláspontját is, hogy
a brit EU-tagság október 31-én megszűnik, akár a Brexit feltételeit
rögzítő megállapodással, akár anélkül.
Az előrehozott választásokról szóló indítványt az alsóház
mindkét alkalommal visszautasította. A legnagyobb ellenzéki erő, a
Munkáspárt álláspontja szerint a választásokat csak azután lehet
megtartani, hogy a megállapodás nélküli Brexit veszélye végleg
lekerült a napirendről.
A Labour ugyanezzel az indokkal vár egyelőre a kormány elleni
bizalmatlansági indítvány benyújtásával is.
A párt és a többi ellenzéki erő egyebek mellett attól tart, hogy
Johnson a választások megszavazása után a választási időpontot az őt
megillető személyes döntési jogkör alapján átteszi például
novemberre, megakadályozva ezzel, hogy a parlament – amelyet a
kampányidőszak kezdete előtt fel kellene oszlatni – közbeléphessen,
ha a kormány az októberi Brexit-határnapon, vagyis a kampány közepén
megállapodás nélkül akarná kiléptetni az országot az Európai Unióból.
Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezetője Johnson szerda esti
alsóházi felszólalására reagálva ezt az álláspontot megerősítette.
Kijelentette: csakúgy, mint a miniszterelnök, ő is előrehozott
választásokat szeretne.
Hozzátette ugyanakkor, hogy előbb el kell érni a Brexit-határidő
kiterjesztését a EU-nál, és a választásokat csak ezután lehet kiírni.
Corbyn szerint Johnsonnak a legfelsőbb bíróság döntése nyomán le
kell mondania tisztségéről.
A brit parlamenti törvény öt évben rögzíti a törvényhozás
mandátumának időtartamát, és ettől csak kétharmados többségű
alsóházi szavazással lehet eltérni. A következő választás 2022-ben
esedékes.
A kormányzó Konzervatív Pártnak egyszerű többsége sincs az
alsóházban, így az ellenzék támogatása nélkül nem tudja elérni az
előrehozott választások kiírását.
MTI
