Kövér László jelenlétében avatták fel szombaton délután Czetz János honvédtábornok szobrát a gyergyószentmiklósi örmény katolikus templom udvarán.
Az Országgyűlés elnöke ünnepi beszédében az erdélyi és
magyarországi örményeknek – köztük Czetz Jánosnak – az 1848-49-es
forradalom és szabadságharc idején tanúsított áldozatvállalását
méltatta.
Mint felidézte: a szabadságharc bukása után Czetz Jánosnak
választania kellett, hogy meghaljon-e a szabadságért a szülőföldjén
vagy száműzetésben éljen. „Bízzunk benne és mindent tegyünk meg
érte, hogy a következő magyar nemzedékek soha, de soha ne
szembesüljenek ezzel a tragikus kérdéssel” – jelentette ki a
politikus.
Kövér László felidézte: a magyarság szabadságvágyának legfőbb
célját és tartalmát az 1526-os tragikus mohácsi csata óta „a
független, cselekvőképes, népét és nemzetét oltalmazó magyar állam”
helyreállítása jelentette. Az 1848-49-es szabadságharc idején alig
tizenkétezres lélekszámú erdélyi és magyarországi örménység egy
emberként osztozott a magyarok szabadságvágyában és küzdött a
zsarnokság ellen. Az örménység három tábornokot, több mint hetven
honvédtisztet, és több mint kétszáz honvédet adott a magyar
szabadságharcnak.
Úgy vélte, hogy Czetz János örmény és székely ősei legjobb
erényeit örökölte: a lényeglátást, a tettvágyat és
cselekvőképességet, a bátorságot, a leleményességet és a kitartást.
Felidézte: a 26 éves katonát előbb az erdélyi csapatok ideiglenes
parancsnokává, majd Bem tábornok mellett vezérkari főnökké nevezték
ki. A szabadságharc leverése után azonban 54 évi száműzetéssel
fizetett azért, hogy népének szabadságot akart. Teljesítményével
második hazájának, Argentínának a szívébe és emlékezetébe is beírta
magát. A dél-amerikai országban megforduló magyarokat – Czetz
János ottani intézményalapító tevékenysége és térképészeti
munkássága eredményeképpen – ma is különös rokonszenv övezi, ha
elmondják, hogy arról a földről érkeztek, ahol Czetz János született
– jelentette ki a politikus.
„Örüljünk, hogy minden történelmi csapás ellenére van hazánk,
amiért békében küzdhetünk a szülőföldünkön. Örüljünk, hogy van
nemzetünk, amely értelmet ad küzdelmeinknek. Örüljünk, hogy megannyi
megpróbáltatás dacára, nemzetünk összetartozása erősebbnek
bizonyult, mint azon erők, amelyek szét akartak szakítani bennünket.
Becsüljük meg mindezt, és utódainknak is hagyjuk örökül a tudást is,
hogy mindez mire kötelezi őket” – fogalmazott Kövér László.
A gyergyószentmiklósi Czetz-szobor Blaskó János szobrászművész
alkotása, ez a honvédtábornok első erdélyi szobra. A mellszobrot a
tábornok óbudai lovas szobrának a leleplezése után egy nappal
avatták.
Czetz János 1822-ben született a háromszéki Gidófalván.
Argentínában Juan Fernando Czetz néven az első nemzeti katonai
akadémia alapítójaként, igazgatójaként, valamint új hazája
Paraguayjal és Brazíliával határos vidéke feltérképezőjeként
szerzett hírnevet. 1904-ben halt meg Buenos Airesben.
MTI
