A török parlament újabb egy évvel meghosszabbította kedden a török hadsereg szíriai és iraki műveleteire adott mandátumot, így nyitva hagyta az utat a küszöbönálló, ezúttal az észak-szíriai kurd fegyveres koalíció ellen indítandó katonai beavatkozás előtt.
A felhatalmazást 2014 óta minden évben elfogadják a képviselők.
A mostani javaslat volt a második, amelyet – a végrehajtó elnöki
rendszer tavaly július 9-ei életbe lépését követően – Recep Tayyip
Erdogan török államfő nyújtott be a törvényhozásnak, így a
felhatalmazás is őt illeti meg.
Az újabb mandátummal a hadsereg 2020. október 30-ig folytathat
offenzívát Szíriában és Irakban.
A parlamenti pártok közül csak a második legnagyobb ellenzéki
tömörülés, a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) szavazott a
törvény ellen, a többi négy párt képviselői támogatták.
Törökország Eufráteszi Pajzs fedőnéven először 2016
augusztusában indított hadműveletet Szíriában. Ennek keretében
megtisztította északon az Azáz, Dzserablúsz, el-Báb városok alkotta
háromszöget az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezettől, valamint
az általa szintén terrorszervezetnek tartott szíriai kurd
milíciától, a Népvédelmi Egységektől (YPG).
Az YPG alkotja ugyanakkor a gerincét annak a Szíriai
Demokratikus Erők (SDF) nevű kurd fegyveres koalíciónak, amely az
Egyesült Államok legszorosabb helyi szövetségese az Iszlám Állam
elleni harcban. Ankara ezzel szemben úgy véli, hogy az YPG
biztonsági fenyegetést jelent, mert szerinte a
Délkelet-Törökországban 1984 óta fegyveres felkelést folytató
Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szakadárjainak szíriai szövetségese.
A török hadsereg 2018. január 20-án Olajág fedőnéven egy második
nagyszabású offenzívába kezdett az YPG egyik különálló, Szíria
északnyugati csücskében található területe, Afrín körzet ellen, és
azt is ellenőrzése alá vonta.
Mindazonáltal a törökországi kurd kisebbség függetlenségét
követelő PKK főhadiszállása nem Délkelet-Törökországban, hanem az
észak-iraki hegyekben van. A török légierő gyakran mér csapást a
lázadók ottani célpontjaira.
Ankara a harmadik katonai beavatkozást – amelyet a török sajtó
Erdogan egyik félmondatából kiindulva a Béke Forrása (Baris Pinari)
hadműveletnek nevezett el – Északkelet-Szíriában, az Eufrátesz
folyótól keletre akarja végrehajtani az SDF ellen, ahol a kurd
fegyveres koalíció mintegy 480 kilométer hosszan tartja fennhatósága
alatt a határ szíriai oldalát.
Erdogan a közelmúltban többször és egyre világosabban jelezte:
Törökország elégedetlen az Egyesült Államokkal az SDF területein
közösen tervezett biztonsági övezet kialakításának előrehaladtával,
a jelenlegi amerikai-török járőrtevékenység időhúzás, Ankara
biztonsági okokból rövid időn belül saját hadműveletet indít a
térségben.
