A Román Kulturális Intézet bukaresti székhelyén mutatták be kedd este a száz kiemelkedő romániai magyar személyiség munkásságát ismertető könyv román fordítását, amelynek célja megismertetni a románokkal azokat a magyar értelmiségieket, akik 1918 után a román állam keretében értékteremtő munkát végeztek.
A kötet a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által
működtetett Iskola Alapítvány Kiadó gondozásában jelent meg. A
bemutatón Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a románság és a magyarság
kapcsolatáról beszélve kifejtette: 1989 után az alapoktól kezdve
építették fel azokat az intézményeket, amelyek a romániai magyarság
fennmaradásához szükségesek. Kifejtette: a román többség ma még
mindig megpróbálja beolvasztani a magyarokat, és folyton ürügyeket
keres, hogy visszavegyen a nemzeti kisebbségek által már elnyert
jogokból. Sajnálattal állapította meg, hogy a román-magyar
viszonyban az előítéletek az elmúlt időszakban nem csökkentek, hanem
nőttek. Hozzátette: a romániai magyarság intézményes garanciát vár a
románoktól annak szavatolására, hogy megőrizhesse nemzetiségi,
kulturális, nyelvi és vallási önazonosságát. Rámutatott: a
román-magyar megbékéléshez közös politikai és geostratégiai célok
szükségesek, a románok és a magyarok akkor fognak egymáshoz közelebb
kerülni, ha ezek a közös célok megfogalmazódnak, és meg is
valósulnak.
Markó Béla, az RMDSZ volt elnöke a románok és a magyarok
kölcsönös megismerésének, valamint a közös történelem megismerésének
fontosságára hívta fel a figyelmet. Úgy vélte, hogy ebben a
tekintetben a két nemzet a történelem folyamán számos lehetőséget
szalasztott el. Markó szerint az Erdélynek Romániával való
egyesülését ünneplő román centenárium is elszalasztott lehetőség
volt, hiszen az évforduló alkalmából nem esett szó a román-magyar
viszonyról.
Elmondta, hogy az Erdélyben élő nemzetek helyzetének rendezése
érdekében sajátos megoldást kellett volna találnia mind a magyar
politikai elitnek 1918 előtt, mind a román politikai elitnek 1918
után, ehelyett mindkét fél saját nemzetállamát építette. Úgy
vélte, hogy 1989 után a román és a romániai magyar politikusok bátor
lépéseket tettek az etnikumközi viszony rendezése érdekében, de
jelenleg ez a bátorság hiányzik. Az RMDSZ volt elnöke szerint a
nacionalizmusnak egy formája azért jelent meg ismét Európában, mert
az emberek csalódtak az Európai Unióban, amely nem adott választ a
nemzetiségi kérdésre. Ugyanakkor úgy vélte, hogy a közös Európa
biztosít továbbra is keretet arra, hogy megfelelő megoldást
találjanak erre a problémára.
Cosmin Popa történész, a Román Tudományos Akadémia kutatója
elmondta, hogy a románoknak alaposabban meg kell ismerniük a
romániai magyar közösséget. Szerinte Románia számára a következő
fontos kérdés az lesz, hogy képes lesz-e biztosítani a magyarok
számára az otthonosság érzetét vagy sem. Úgy vélte, a kölcsönös
megismerés érdekében bátran és árnyaltan kell beszélni a
történelemről, ugyanakkor véget kell vetni annak, hogy a közös
történelmet csonkítva taníták az iskolában.
A kötetet szerkesztő Novák Csaba Zoltán történész elmondta: a
kezdeményezés célja az volt, hogy megmutassák a romániai magyaroknak
és a románoknak egyaránt, hogy a történelem viharai ellenére a
romániai magyarság az elmúlt száz évben értékalkotó közösség volt,
és egyaránt hozzájárult Magyarország és Románia sikereihez.
MTI
