Új korszak kezdődött a vajdasági magyar közösség életében, amikor 2016-ban elindult a magyar kormány gazdaságfejlesztési programja, amelyet a szerb kormány is elfogadott, és azóta kiderült, hogy a program nyertese a Vajdaság mellett, Szerbia és Magyarország is – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Zentán, ahol a magyar kormány vajdasági gazdaságfejlesztési programja szerződésének aláírási ünnepségén szólalt fel.
Kiemelte, hogy a magyarok esetében a nemzethatárok és az
országhatárok nem esnek egybe, „ebből fakadóan a magyar kormányzati
politikának a fókuszpontjában a nemzetpolitika kell, hogy álljon, és
a kormányzati stratégia egyik sarokpontja a nemzetpolitika kell,
hogy legyen”.
A magyar nemzetpolitika alapvetése, hogy nem Budapestről akarják
megmondani, mi a jó a határon túli közösségnek, a nemzeti
közösségeket helyben kell megerősíteni, rájuk erőforrásként
tekintenek, amelyek kapcsolatot képeznek az anyaország és a szomszéd
ország között – közölte Szijjártó Péter. Kiemelte, ezen pontok
mentén jártak el a vajdasági magyar politikai stratégia
összeállításakor is.
Felidézte, hogy amikor a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ)
véleményét kérték arról, hogyan tudnának segíteni a vajdasági magyar
közösségnek, akkor a VMSZ elnöke egy gazdaságfejlesztési programot
említett, emellett a kiegyensúlyozott és baráti kapcsolatot
szorgalmazta Belgráddal és a szerb kormánnyal. A VMSZ elképzelése
egybevágott a magyar kormány elképzeléseivel, ennek eredménye pedig
a sikeres gazdaságfejlesztési program lett.
Mint mondta, a jószomszédi viszony erősíti mind a két nemzetet,
a veszekedés pedig gyengíti a szerbeket és a magyarokat is, és a
történelem során mindkét fél megtapasztalta, hogy milyen az, ha
rossz a viszony.
A két ország között soha nem volt olyan jó a kapcsolat, mint
jelenleg – húzta alá Szijjártó Péter.
Ennek talán az az oka, hogy mindkét oldalon olyan nemzeti
elkötelezettséggel rendelkező kormány van, amely tudja, hogy mi a
nemzeti érdek, és tudja tiszteli a másik nemzetet is, amely szintén
ilyen elvek mentén képzeli el a politikáját – tette hozzá.
„Mindkét oldalon olyan kormányok vannak, amelyek erőforrásként
tekintenek a nemzeti kisebbségekre” – fogalmazott Szijjártó Péter,
megjegyezve: a szomszédos országok közül a legtisztességesebb
elbánásban a vajdasági magyar közösség részesül, és emellett szólal
fel Budapest is, amikor az Európai Unióban a szerbeket a kisebbségi
kérdések miatt bírálják.
A gazdaságfejlesztési programnak köszönhetően eddig 10 426
szerződést írtak alá, és így 38,3 milliárd forintos támogatással
több 75 milliárd forintnyi beruházás és fejlesztés jött létre a
Vajdaság területén, valamint 700 új munkahely is létesült –
részletezte a külgazdasági és külügyminiszter, aki felhívta a
figyelmet arra, hogy további támogatások várhatók.
„Ma már Magyarország elég erős ahhoz, hogy a határon túli
nemzeti közösségeket is hatékonyan tudja támogatni” – húzta alá,
majd biztosította a jelenlevőket, hogy a továbbiakban is
számíthatnak a magyar kormány támogatására.
Jadranka Joksimovic európai integrációért felelős tárca nélküli
szerb miniszter kiemelte, az utóbbi években a két kormány olyan
mértékben javította a korábban is jó kapcsolatot, hogy ma már
stratégiai partnerségről lehet beszélni.
Reményét fejezte ki, hogy a most kapott támogatást olyan célokra
fordítják, amelyek nem csak egy-egy családnak, hanem az egész ország
gazdaságának hasznára válik.
Hozzáfűzte, hogy a magyar kormány támogatását a Szerbiában élő
magyar kisebbség tagjai vehetik igénybe, de mivel ők teljes jogú
tagjai az országnak, így a támogatás Szerbiát erősíti.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke
megköszönte a szerb kormánynak, hogy nyitottságot mutatott a program
iránt. Szijjártó Péternek köszönetet mondott, hogy vállalta a
program megvalósításával járó kockázatokat, hiszen ilyen irányú
tapasztalata a Vajdaságban korábban senkinek nem volt.
Az ötletből nemzetpolitikai eszköz, a kísérletből
nemzetpolitikai siker lett – fogalmazott.
A kezdetektől hitt abban, hogy a vajdasági gazdasági életben van
olyan életerő, hogy lesz igény a támogatásra, és lesznek ötletek,
amelyeket meg lehet valósítani – tette hozzá.
A vajdaságiak elsődleges célja az, hogy „egyről a kettőre
jussanak, lássák az unokáikat felnőni, tudjanak szót váltani a
szomszédjaikkal, horgászhassanak, egy szóval élhessék az életüket” –
mondta, majd úgy folytatta: ehhez az identitás megőrzése mellett
egzisztenciális támogatásra van szükségük, a gazdaságfejlesztési
program ezt teszi lehetővé.
Pénteken a hetedik pályázati körben hirdettek eredményt. 2165
szerződést írtak alá, amely 7,52 milliárd forint vissza nem
térítendő támogatással 10,5 milliárd forintnyi fejlesztést tesz
lehetővé.
A vajdasági gazdaságfejlesztési program első, 2016-2018-as
szakaszára Budapest kezdetben 50 milliárd forintot szánt, később
azonban növelte a keretösszeget. A programban a legnagyobb hangsúlyt
a mezőgazdaságra, az idegenforgalomra, valamint a kis- és közepes
vállalkozások fejlesztésére helyezték, a cél a fiatalok külföldre
vándorlásának megállítása, valamint a folyamat visszafordítása volt.
A gazdaságfejlesztési program második szakasza idén indult.
MTI
