Világszínvonalú, amit Magyarország az eddigi három világtalálkozó rendezésével elért – hangsúlyozta Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatósági Igazgatóságának vezetője az M1 aktuális csatornának nyilatkozva szerdán.
Kiemelte: a vízválság globálissá vált, a korábban egymástól
elkülönülve megjelent helyi és regionális vízválságok a gazdasági és
társadalmi hatásokon keresztül elkezdtek összekapcsolódni.
Az idei találkozó mottója a sok víz, kevés víz és szennyezett
víz. Kőrösi Csaba hangsúlyozta, nincs a világon olyan régió vagy
ország, amelyet ezek a problémák nem érintenek, bár ez a hatás
különböző mértékű.
Példaként említette, hogy a fejlődő világban a szennyezett víz
80 százaléka tisztítás nélkül megy vissza a természetbe, a fejlett
országokban 10-20 százalékos ez az arány. A világon a szennyezett
víz mennyisége egyre nő, különösen az ipari szennyeződéseké.
A vízválság felé rohan az emberiség, ha ezt nem állítja meg –
fogalmazott Kőrösi Csaba, kiemelve, hogy a világtalálkozó részeként
megrendezett vízipari szakkiállításon jó példákat lehet találni a
lehetséges megoldásokra.
Kitért arra is, hogy a Földön élő emberek száma nagyon gyorsan
nő, a vízfogyasztás pedig ennél is kétszer gyorsabban. A
vízkészletek nem egyformán oszlanak el, és éppen ott nő a
leggyorsabban az emberiség létszáma, ahol már most is túlhasználtak
a vízkészletek. Hozzátette, hogy Magyarországot a vízhiány
problémája nem fogja érinteni.
Évente a világban 600 milliárd dollár befektetésre lenne
szükség, hogy 2030-ig eljussunk egy fenntartható vízgazdálkodási
szintre, most mintegy 200 milliárdnál tartunk – jelezte Kőrösi Csaba.
A szakkiállításon bemutatott fejlesztésekről szólva elmondta:
jelentős minőségi ugrás történt az előző, három évvel ezelőtti
világtalálkozóhoz képest egyebek mellett a városi vagy a
mezőgazdasági vízgazdálkodás területén, valamint a számítástechnika
és a nanotechnológia vízgazdálkodásba bekapcsolása területén,
Magyarország pedig az élvonalban van.
MTI