Megszületett a megállapodás a felek között az Egyesült Királyság rendezett európai uniós kiválásának feltételeiről szóló szerződésről – jelentette be Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Boris Johnson brit kormányfő csütörtökön.
Juncker tisztességesnek és kiegyensúlyozottnak nevezte az elért
egyezséget, és javaslatot tett annak jóváhagyására a délután kezdődő
EU-csúcstalálkozón.
“Ahol akarat van, ott megállapodás is van” – írta rövid Twitter-bejegyzésében.
A
brüsszeli testület vezetője levelet küldött Donald Tusknak, a
tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnökének, amelyben arról
számolt be, hogy sikerült egyetértésre jutni a bénultság fő okának
számító ír-északír helyzet rendezésére szolgáló rendelkezésekről és a
jövőbeli viszonyrendszerről szóló politikai nyilatkozat szövegéről is.
Hangsúlyozta,
hogy az Európai Bizottság és Boris Johnson egyaránt támogatásáról
biztosította mindkét dokumentumot, és felszólított mielőbbi aláírására.
Kiemelte
továbbá, noha nagyon sajnálja, hogy a britek a távozás mellett
döntöttek, ezen körülmények között az EU érdekeit a tagság rendezett
megszűnése, illetve a baráti, partneri kapcsolatok fenntartása szolgálja
legjobban.
“Úgy gondolom, hogy itt az ideje lezárni a kiválási
folyamatot, és minél hamarabb továbblépni a jövőbeli kapcsolatok
kérdésére” – közölte.
Michel Barnier, az EU Brexit-ügyi
főtárgyalója leszögezte, hogy a szöveg megfelel a bennmaradó tagállamok
által korábban lefektetett követelmények mindegyikének, és
jogbiztonságot teremt minden területen, ahol a rendezetlen kilépés
bizonytalanságot okozna.
Arról is beszámolt emellett, hogy
Johnson délelőtt magabiztosnak mutatkozott azzal kapcsolatban, hogy
sikerül az ügyben többséget szereznie a londoni alsóházban.
Ursula
von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke üdvözölte a
fejleményeket, s reményét fejezte ki, hogy a ratifikáció során sem
lesznek problémák.
Guy Verhofstadt, az Európai Parlament
illetékes koordinátora megállapította, hogy ezen egyezség biztosítja az
egységes piac integritását, tiszteletben tartja az EU értékeit és
megakadályozza a kemény határok visszaállítása az Ír-szigeten.
“A kérdés pusztán az, hogy el fogja-e fogadni a brit parlament” – közölte.
Az
Európai Unió és az Egyesült Királyság először tavaly novemberben
állapodott meg a kilépés feltételeiről, ám azt a megállapodást a brit
parlament háromszor is elutasította. Az egyezség legvitatottabb pontja
az volt, hogy tartalmazott egy vészmegoldást, amely abban az esetben
lépett volna életbe, ha a kilépést követő átmeneti időszak végéig nem
sikerül megállapodnia Londonnak és Brüsszelnek olyan megoldásról, amely
szükségtelenné teszi az ellenőrzést az EU-tag Ír Köztársaság és
Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország határán. A határ
átjárhatósága része az úgynevezett nagypénteki megállapodásnak, amely
1998-ban a több évtizedes ír-szigeti konfliktust zárta le, de miután a
britek az EU-s vámunióból és az egységes piacból is kilépnek, más
megállapodás híján muszáj lenne ellenőrzést bevezetni a két ország
határán.
Boris Johnson miniszterelnök ezt a vészmegoldást,
amelynek értelmében országa közös vámterületet alkotott volna az
EU-val, minden áron el akarta távolíttatni a megállapodásból. Az EU
elzárkózott a már elfogadott megállapodás újranyitásától, de arra
nyitottnak bizonyult, hogy a vészmegoldást kiváltsák valamilyen
alternatív lehetőséggel, amely ugyanúgy garantálja az unió egységes
piacának épségét, valamint az ír szigeti uniós külső határ
átjárhatóságát.
MTI
