Kádár Béla Concertina című festménye 110 millió forintos leütési árával, valamint Schönberger Armand Abszintivók című festménye 85 millió forintos eladási árával életműrekordot döntött a Virág Judit Galéria őszi árverésén, amelyet vasárnap este tartottak a Budapest Kongresszusi Központban.
Az amerikai magángyűjteményből előkerült Kádár Béla-festményre
40 millió forintról indult a licitálás, majd több ajánlat érkezése
után a festmény árát 110 millió forintnál ütötték le. Ez az összeg
megdöntötte Kádár eddigi magyarországi életműrekordját, a festő
eddigi legmagasabb hazai rekordja 90 millió forint volt –
hangsúlyozta Törő István, a galéria ügyvezető igazgatója az árverés
után.
Ugyancsak életműrekordot ért el Schönberger Armand Abszintivók
című festménye, amelynek indulóára 28 millió forint volt, és végül a
művészt és feleségét ábrázoló olajfestmény 85 millió forintért
cserélt gazdát. Ilyen magas áron még soha nem kelt el
Schönberger-kép magyarországi aukción, a festő korábbi leütési
csúcsa 44 millió forintot ért el – emelte ki Törő István.
Mindkét festő komoly elismeréseket szerzett külföldön.
Schönberger Armand Pozsonyban, Nagyváradon, 1932-ben pedig Malmöben
rendezett sikeres kiállításokat. Kádár Béla pedig jelentős sikerrel
szerepelt Németországban és Amerikában az 1920-as évektől. Képeit
nemcsak magángyűjtők vásárolták meg, hanem neves amerikai és európai
múzeumok is.
A Concertina című festményt Kádár vitte ki hajóval egy amerikai
tárlatra a húszas évek közepén. Először az 1928-as brooklyni
kiállításon volt látható, majd New Yorkban, Philadelphiában, San
Diegóban és Phoenixben is bemutatkozott.
Az utóbbi kiállításról szóló cikkében a The Arizona Republic
című rangos amerikai folyóirat Kádárt olyan nagy festőkhöz
hasonlította, mint Fernand Léger vagy Picasso. Az 1970-es években az
alkotás egy Los Angeles-i magángyűjteménybe került, ahonnan hosszas
előkészületek után tért vissza Magyarországra.
Jól szerepelt az árverésen Kádár 1931-es Kompozíció (Lányok
csendélettel) című műve is, amely kikiáltási árának csaknem
kétszereséért, 16 millió forintért cserélt gazdát.
Magas áron, 44 millió forintért kelt el Scheiber Hugó Sturm-bál
című festménye, amelyen Herwarth Walden berlini galériájának egyik
hírhedt, futurisztikus díszletekbe öltöztetett bálja elevenedik meg.
A legendás Der Sturm az avantgárd európai fellegvára volt az 1920-as
években, a galéria művészei között találjuk Oskar Kokoschkát, Marc
Chagallt és Moholy-Nagy Lászlót is. Scheiber a húszas években több
kiállításon is szerepelt a német fővárosban, az 1925-ös festményének
a kikiáltási ára 28 millió forint volt.
Nagy érdeklődés övezte Czóbel Béla 1941-ben készült, feleségét
ábrázoló hátaktját, amelynek árát 30 millió forintnál ütötték le. A
művész érett korszakát reprezentáló festményre 24 millió forinttól
indult a licitálás.
Szőnyi István Hajnali táj című, 1923-as festménye 16 millió
forintért, Berény Róbertnek az 1920-as évek közepén készült Eta
olvas című alkotása 11 millió forintért kelt el. Czigány Dezső 1915
körül készült Csendélet virágokkal és gyümölcsökkel című olajképét
16 millió forintért árvezeték el, míg kikiáltási árának több mint a
duplájáért, 17 millió forintért cserélt gazdát Gulácsy Lajos Sárga
ruhás nő virágcsokorral című olajképe, és 20 millió forintnál
ütötték le Vaszary János Virágok és porcelánok című csendéletét.
MTI