Újabb kutatás támasztja alá, hogy az autizmus kialakulásában szerepet játszik egyes agyterületek gyulladása és az immunrendszer zavara – írta a medicalxpress.com
Amerikai és olasz tudósok együttműködésével született az a
felfedezés, hogy a gyulladással összefüggő, azt segítő vagy gátló,
úgynevezett citokinek szerepet játszanak az autizmus spektrumzavar
(ASD) jelentkezésében.
Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent
tanulmány szerzői nyolc olyan gyerek agyát vizsgálták meg, akiknél
haláluk előtt ASD-t állapítottak meg.
Az úgynevezett interleukinek (IL) – vagyis a citokinek, a
sejtkommunikációban alapvető szerepet játszó jelzőmolekulák egy
fajtája – nagy mennyiségben találhatók a vizsgált agyak
viselkedéssel összefüggő területein – állapították meg a Bostoni
Egyetem és a Tufts Egyetem tudósai.
A gyulladást jelző IL-molekulák jelenléte árulkodik arról, hogy
a gyulladásnak fontos szerepe van az autizmus kialakulásában –
mondták a kutatók.
„Az ADS-es gyerekek agyának két területén, az amigdalában és a
dorzolaterális prefrontális kéregben (DLPFC) megnőtt az IL-37
gyulladásgátló citokin és receptora, az IL-18 mennyisége” –
magyarázta Susan Leeman, a Bostoni Egyetem tudósa.
A Harvard Egyetem és az olaszországi Chieti Egyetem kutatói is
részt vettek abban az úttörő munkában, amely azonosította, hogyan
viselkednek az interleukinek és más fehérjék az ADS-es gyerekekben.
Mivel az IL-37 a gyulladást elősegítő proteinek elpusztítására
termelődik, ezért gyógyszerhatóanyagként való kifejlesztése lehetne
az autizmus első célzott orvossága.
Interleukineken alapuló hatóanyagot a rák kezelésére is
használnak, hogy az immunrendszer válaszát erősítsék.
A tudósok megvizsgálták olyan gyerekek agyát is, akik nem voltak
autisták. A kontrollcsoport mintáiban nem tapasztalták a citokinek
elszaporodását.
Az Egyesült Államokban minden 59. gyereknél autizmust
állapítanak meg az amerikai járványügyi központ (CDC) adatai
alapján. Az esetek száma világszerte, de különösen a nyugati
államokban növekszik.
Tünetei gyerekről gyerekre eltérhetnek, még egy családon belül
is. Szakértők szerint azonban vannak bizonyos közös vonások, amelyek
alapján már kétévesen meg lehet állapítani a zavart.
Jelenleg viselkedési tünetek alapján állítják fel a diagnózist:
gyakoriak a repetitív magatartások, például az előre-hátra
ringatózás vagy a körben forgás, vannak, akik különleges dolgok
iránt érdeklődnek, van, aki csak egyféle színű játékkal játszik.
A kommunikáció és a beszéd zavarai is árulkodó jelek, előfordul,
hogy az autista gyerek nem lép szemkontaktusba vagy nem játszik a
testvéreivel.
https://medicalxpress.com/news/2019-10-inflammation-autisman-important-piece-puzzle.html
MTI