Szigorú biztonsági intézkedések mellett, rendbontások nélkül zajlott le az egykori spanyol diktátor, Francisco Franco tábornok (1892-1975) exhumálása a Madrid melletti Elesettek Völgyében található bazilikában csütörtökön, amelyet a spanyol sajtó történelmi napként jellemzett.
A hatóságok már két héttel ezelőtt lezárták az Elesettek Völgyét
a látogatók elől, hogy előkészítsék a munkálatokat.
A bazilika padlójába süllyesztett kriptát 44 év után nyitották
fel újra. Ehhez el kellett mozdítani a több mint 1500 kilogramm
súlyú gránit fedőlapot.
Ahogy azt az exhumálás menetéről előzetesen közreadott
tájékoztatásban is jelezték a kiemelt fakoporsót nem nyitották fel.
Arra csak akkor került volna sor, ha rossz állapota miatt ki kellett
volna cserélni. Ebben az esetben a diktátor földi maradványait őrző
második, cinkkoporsót érintetlenül helyezték volna át egy új
fakoporsóba.
A nyilvánosság kizárásával zajló eseményen a Franco család
huszonkét tagja jelent meg, a spanyol államot Dolores Delgado
igazságügyi miniszter képviselte.
Telefonjaikat a bejáratnál le kellett adniuk, hogy odabent senki
se készíthessen felvételeket.
Az exhumálást követően a bazilikából a halottaskocsihoz
hozzátartozók vitték vállukon a saját címeres zászlóval letakart
koporsót.
A templomon kívül zajló eseményeket a spanyol közszolgálati
televízió (RTVE) kamerái közvetítették, amelyet minden országos
televízió csatornán élőben kommentáltak .
A diktátor földi maradványait a spanyol légierő helikopterével
szállították át a légvonalban 34 kilométerre található Mingorrubio
temetőjébe, ahol zártkörű misét tartottak, mielőtt a családi
panteonban felesége mellé temették Francót.
A munkálatok teljes költsége meghaladja a 63 ezer eurót (19,8
millió forint), amelynek jelentős részét az új sírhely kialakítása,
a sírbolt biztonságának megerősítése teszi ki.
A hatóságok nem adtak engedélyt arra, hogy megemlékezést,
demonstrációt tartsanak a mingorrubioi temetőnél, noha azt két civil
szervezet is kérelmezte.
A rendőrség három biztonsági zónát is kijelölt kordonokkal a
sírkert körül, ahova csak engedéllyel lehet belépni, elsősorban az
eseményről tudósító újságíróknak.
Helyszíni sajtóbeszámolók szerint az exhumálás ellen tiltakozók
jelentek meg a temető és az Elesettek Völgyének közelében, egyebek
mellett „Franco él” feliratú transzparenssel és francoista
zászlókkal, karlendítéssel éltetve a tábornokot.
A temető előtti tömeghez csatlakozott a Franco-hívő 87 éves
Antonio Tejero egykori csendőr alezredes is, aki a diktatúra után
még formálódó fiatal demokrácia letörésére irányuló puccskísérletet
vezette. 1981. február 23-án osztagával betört a törvényhozás
ülésére és túszul ejtette a képviselőket. A katonai hatalomátvétel
azonban kellő támogatás híján meghiúsult, Tejerót pedig az
alkotmányos rend megdöntésére tett kísérlet vádjával 30 éves
börtönbüntetésre ítélték.
A volt alezredes részt vehetett Franco újratemetésén, és az azt
megelőző misén is, amelyet egyébként az ő fia celebrált.
A diktátor exhumálást kezdeményező ügyvezető spanyol szocialista
kormány szerint a diktátor földi maradványai nem maradhatnak egy
olyan nyilvános mauzóleumban, ahol méltathatják személyét.
A síráthelyezést a legfelsőbb bíróság is jóváhagyta, amikor
elutasította a családtagok keresetét, amellyel megtámadták a
parlament által is elfogadott határozatot.
Franco leszármazottai ennek ellenére folytatják a jogi
eljárásokat, a spanyol alkotmánybírósághoz és az Emberi Jogok
Európai Bíróságához fordulnak.
Spanyolországban 36 éven át, a spanyol polgárháború 1939-es
befejezésétől egészen a tábornok 1975-ben bekövetkezett haláláig
tartott Francisco Franco diktatúrája.
Uralma, a monarchista-nacionalista jobboldali és a
köztársaságpárti baloldali erők között zajló polgárháborút követően
kemény megtorlásokkal kezdődött, több ezer embert bebörtönöztek, és
legalább 30 ezret kivégeztek.
A Madridtól mintegy 50 kilométerre található, gigantikus
kőkeresztjéről már messziről látható Elesettek Völgye a diktátor
polgárháborús győzelmének jelképeként épült több ezer fogoly
rabszolgamunkájával.
Később Franco odaszállíttatta a köztársaságiak oldalán elesettek
holttesteit is a hozzátartozók beleegyezése vagy tudomása nélkül.
Hivatalos becslések szerint 30 ezer embert temettek el ott, egyes
történészek azonban úgy vélik, hogy valójában legalább kétszer
ennyien lehettek.
A köztársaságpárti áldozatok leszármazottai évek óta küzdenek
azért, hogy szeretteiket exhumálhassák az Elesettek Völgyéből. Eddig
13 esetben adott erre engedélyt a bíróság, ám még mindegyik ügyben a
végrehajtásra vonatkozó szakértői véleményekre várnak.
MTI
