Negyedszázaddal ezelőtt írta alá Izrael és Jordánia a két ország között békemegállapodást, de a két állam viszonya az elmúlt években egyre fagyosabb és feszültebb lett.
Nem rendeztek hivatalos ünnepségeket és megemlékezéseket, csend
övezi Izraelben az évfordulót, Jichák Rabin izraeli miniszterelnök
és Husszein jordániai király 1994. október 26-án, az arabai
határátkelőhelyen aláírt békeegyezményét.
Izrael ekkor Egyiptom után második szomszédjával rendezte
diplomáciai kapcsolatait negyvenhét éves ellenségeskedés után. Az
egyezmény alapján Izrael átadott Jordániának mintegy háromszáz
négyzetkilométernyi területet, és vállalta évi 50 millió köbméter
víz átadását a Jordán folyóból, és további száz millió köbmétert más
forrásokból.
Csak a kibucmozgalom honlapja számolt be az október 18-án
Naharáimnál, a Jordán és a Jarmuk folyó találkozásánál megrendezett
szerény ünnepségről, amelyen az izraeli kormány képviselői nem
voltak jelen, csak a helyi hatóságok, valamint az ifjúsági és a
békemozgalmak képviselői gyűltek össze, és a legmagasabb rangú
díszvendég Beni Ganz, a Kék-fehér párt elnöke volt.
Nem véletlenül maradt el az ünneplés: a két ország a kilencvenes
években még kiváló kapcsolatait az utóbbi években több válság
övezte: 2017-ben a Jordániában működő izraeli külképviselet egyik
biztonsági őre lelőtt két jordániait, és ezután Jeruzsálemben a
legmagasabb szinten hősként fogadták, ami Ammánban közfelháborodást
váltott ki.
A jordániai király a jeruzsálemi muzulmán szent helyek védnöke a
békeegyezmény alapján, és így rendre diplomáciai feszültséget okoz,
amikor biztonsági okokból lezárják az al-Aksza mecsetet, vagy
korlátozzák az imádkozók bejutását. Tovább rontotta a helyzetet,
amikor lázongások törtek ki két évvel ezelőtt a szent helyen
felállított detektoros kapuk miatt.
II. Abdalláh jordániai király már egy éve bejelentette, hogy nem
újítja meg a békeszerződésben huszonöt évre Izraelnek használatra
átadott területek használati jogát.
Ezért várhatóan az izraeli turisták többé nem látogathatják majd
a határ északi részén található Naharáim nevű, beékelt, különleges
státuszú részeket, ahol még a múlt század húszas-harmincas éveiben
vízerőművet építettek az Izrael földjére költöző cionista fiatalok.
Jeruzsálem várakozásával ellentétben Ammán nem hosszabbítja meg
az ország déli részén, az Arava-sivatagban található, mezőgazdasági
művelésbe vont földek izraeli használatát sem.
A katonai rádióban néhány napja két volt izraeli képviselő arról
számolt be, hogy részt vettek egy Jordániában rendezett
konferencián, és személyes megbeszéléseket folytattak a királyhoz
közeli politikusokkal is. Tapasztalataik alapján Ammánban
neheztelnek amiatt, hogy Izraelben magától értetődőnek tekintik a
két ország közötti békés viszonyt, és nem foglalkoznak érdemben a
jordániai kérésekkel és bírálatokkal, miközben látványosan dolgoznak
a kapcsolatok javításán más arab országokkal, például
Szaúd-Arábiával.
MTI
