Az elmúlt nyolc évbent a kormány jól teljesített, a GDP növekedéséből a lakosság egyre nagyobb arányban részesedett, a fogyasztása nőtt – mondta Sebestyén Géza, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója hétfőn Budapesten, az alapítvány gazdaságpolitikai konferenciáján.
Farkas Örs, az alapítvány igazgatója nyitóbeszédeben jelezte: az
alapítvány gazdaságpolitikai konferenciasorozatot indít, hogy az
elmúlt időszak, a magyar gazdaság eredményeit a „realitás talaján
mutassa be”, rávilágítson arra, hogy a magyar modell jól működik.
Sebestyén Géza kifejtette: az elmúlt években Magyarország
nemcsak régiós, hanem világviszonylatban is kiugróan magas
növekedési rátákat tudott felmutatni. A gazdasági teljesítmény
javulása ráadásul 2010 óta a lakossági fogyasztási adatokban is
megmutatkozik, azaz az ország sikeréből immár a magyar állampolgárok
is részesülnek – mutatott rá.
Jelezte: nemzetközi szinten is kiugróan magas a hazai gazdasági
növekedés, a bruttó hazai termék szezonálisan és naptárhatással
kiigazított adatok szerint 5,1 százalékkal nőtt 2019 második
negyedévében, és 5,2 százalékkal az első fél év egészében 2018
azonos időszakához képest.
Rámutatott: Magyarország 2019 mindkét negyedévében világszinten
a harmadik legerősebb növekedést tudta felmutatni a jelenlegi OECD
adatok szerint. „Ezek nem egyszeri fellángolások, Magyarország 2017
vége óta folyamatosan 5 százalék körüli, vagy a feletti növekedéssel
büszkélkedhet – emelte ki a Corvinus Egyetem oktatója.
Sebestyén Géza hangsúlyozta: a magyar fogyasztók is örülhetnek
az ország gazdasági sikereinek, a lakosság részesedése az ország
gazdasági sikereiből nemcsak kiemelkedően magas, de egyben
fenntartható is. Elmondható, hogy míg a gazdasági siker a
fogyasztóknál igen alacsony mértékben csapódott le a 2002-2010-es
években Magyarországon, addig 2010 óta a hazai fogyasztók lényegében
szinte teljes mértékben részesülnek az ország gazdasági
eredményeiből. Rámutatott: 1 százalékpontos gazdasági bővülésből a
magyar lakosság 0,92 százalékponttal részesedett.
Banai Ádám, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója arról
beszélt, hogy 2013 óta a kereskedelmi bankok hitelezése folyamatosan
nő, ez nagyrészt a növekedési hitelprogramnak, az nhp-nak volt
köszönhető.
Rámutatott: a kis- és középvállalati (kkv) szektor fontos
támogatója a magyar bankrendszer, a hitel-betét mutató szerint a
betétek összege meghaladja a hitelekét, vagyis a magyarországi
bankok hazai forrásból hiteleznek, és van tere a finanszírozás
bővülésének.
Jelezte: a kkv-szektor egyik nagy kockázata, hogy alacsony a
termelékenység, mind az uniós országok átlagához, mind az osztrákhoz
képest jelentős a lemaradás. A termelékenységre negatívan hat a
lakhatás drága költsége, ráadásul a hazai bérezés mellett ez is a
külföldi munkavállalást ösztönzi.
Rámutatott: további nagy kihívás a kkv-szektor számára a
generációváltás. A rendszerváltáskor még a harmincas éveikben járó
vállalkozók a következő években mennek nyugdíjba, és sok esetben a
gyerekeik nem vállalkoznak az utódlásra, a cégek ötödénél ez nagy
gond. A családi vállalkozások 30 százaléka éli túl az első
generációváltást sikeresen az Egyesült Államokban, fele
Olaszországban. A sikertelenség oka, hogy a vállalkozások
tulajdonosai nem nevelik ki a következő menedzsmentet. Az
egyszemélyes döntési mechanizmus jellemző, így a vezető nyugdíjba
menetele megbéníthatja a céget – jelezte.
Banai Ádám szerint nagyobb figyelmet kellene fordítani a kis
cégek digitális oktatására, átalakítására is.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány azzal a céllal indította
el gazdaságpolitikai konferenciasorozatát, hogy az elmúlt időszak, a
magyar gazdaság eredményeit a „realitás talaján mutassa be”, és
rávilágítson arra, hogy a magyar modell jól működik.
MTI