Soros György üzletember belülről rombolja Izraelt, szervezetei „éjjel-nappal és korlátlan költségvetéssel” dolgoznak azért, hogy megfosszák az országot zsidó identitásától – jelentette ki Jair Netanjahu konzervatív kommentátor, tanácsadó kedden Budapesten.
Benjámin Netanjahu eddigi izraeli miniszterelnök fia a XXI.
Század Intézet meghívására érkezett a magyar fővárosba, ahol az
általuk szervezett Izrael és a választások című rendezvényen tartott
előadást.
Jair Netanjahu azt mondta, hogy az Európai Unió rengeteg pénzzel
támogat több száz radikális Soros-szervezetet Izraelben. Ezek közös
célja, hogy a zsidó állam megszűnjön a jelenlegi formájában – tette
hozzá.
Úgy vélekedett, hogy Magyarországnak helyes Izraelt támogatnia,
mert közösek a történelmi gyökereik. De keresztényként is ez a
megfelelő cselekedet, ugyanis – jelentette ki Jair Netanjahu – a
Közel-Keleten Izrael az egyetlen védelmezője a kereszténységnek.
Magyarország úgy tudja segíteni Izraelt, hogy nyomást gyakorol
az unióra: ne támogassa az izraeli radikális civil szervezeteket,
cégeket több millió euróval. Ezek anticionisták, zsidó- és
keresztényellenesek, anarchisták, palesztinokat segítők, sőt
némelyek felkeléseket robbantanak ki, autópályákat barikádoznak el –
sorolta. Egyes szervezetek célja, hogy megszüntessék Izrael zsidó
identitását, mások illegális bevándorlókkal akarják elárasztani az
országot – példálózott.
Ezek a szervezetek jogi és egyéb szolgáltatásokat kapnak
Sorostól és az EU-tól, ezért rendkívül erősek. Bár csupán a lakosság
5 százalékát képviselik, szörnyű károkat okoznak az izraeli
demokráciának – hangoztatta Jair Netanjahu.
Azt mondta: ha az EU ragaszkodik ahhoz, hogy a területén kívül
költsenek el sok millió eurót, akkor Magyarország követelje meg,
hogy ezzel ne egy „barátságos demokrácia” belügyeibe avatkozzanak
be, hanem például afrikai éhezők megsegítésére fordítsák az összeget.
Az előadást követő kerekasztal-beszélgetésen Jair Netanjahu azt
mondta: első számú ellenségük Irán, amelynek határozott szándéka,
hogy eltörölje Izraelt a föld színéről.
Maróth Miklós, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke közölte,
hogy az első világháborúig az arabok és a zsidók viszonya elég jó
volt, nem feszült köztük halálos ellentét. Ez utána alakult ki,
amikor a Közel-Keleten is létrehozták a nemzetállamokat, elvetették
az ellenségeskedés magvait.
Azt mondta, hogy ma pont azokban az államokban –
Franciaországban és Németországban – rosszabb a zsidók helyzete,
amelyek előszeretettel vádolják antiszemitizmussal Magyarországot.
Aaron Klein, a Breitbart News újságírója úgy vélekedett: Donald
Trump amerikai elnököt ugyanaz a globalista ideológia akarja
ellehetetleníteni, amely Magyarországot és Izraelt is. Soros olyan
szervezeteket támogat a világon, amelyek Izrael megsemmisítését
tűzték ki célul, tehát az üzletembert kritizálni nem egyszerűen
jogos, hanem ezzel Izrael alapelveit védik meg – hangoztatta.
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója köszöntőjében
azt mondta: a Közel-Kelet történései közvetlen hatással vannak
Európára és azon belül Magyarországra. A térségről szóló hírek
azonban sokszor fragmentáltak maradnak, nem visznek közelebb ahhoz,
hogy megértsük, miért nem mutatkozik a béke reménysugara a
Közel-Keleten – tette hozzá.
Jair Netanjahu azt hangoztatta, hogy Izraelnek stabilitásra van
szüksége, és apja egy zseni, amiért ennyi ideje „lavíroz” a nagyon
instabil izraeli politikai rendszerben. Benjámin Netanjahu 2009-ben
lett miniszterelnök, ami komoly teljesítmény, mert két-három évnél
tovább általában nem marad hivatalban egy kormányfő – közölte.
Ugyanakkor túl sok az ellenfél, amely destabilizálja az országot –
mondta, példaként említve a civil szervezeteket és a médiát is.
Múlt szerdán a várakozásoknak megfelelően a centrista Kék-fehér
pártot vezető Beni Ganzot bízta meg az új izraeli kormány
megalakításával Reuven Rivlin államfő, miután a jobboldali Likud
párt elnöke, Benjámin Netanjahu eddigi miniszterelnök visszaadta
kormányalakítási megbízatását.
„Liberális egységkormány létrehozását ígértem, és ezt is
tervezem megtenni” – mondta Beni Ganz a felkérés elfogadásakor.
„Sorsdöntő napokat élünk. Az előttünk álló hatalmas kihívások
megkövetelik a kormány felállítását” – hangsúlyozta Rivlin, arra
utalva, hogy tavaly december óta csak korlátozott jogkörű átmeneti
kabinet vezeti az országot.
Ganz elsőként Netanjahut invitálta egyeztetésre. Ő ezt
elfogadta, de bejelentette, hogy pártjával a tárgyaláson továbbra is
a teljes jobboldali-vallásos blokkot képviseli, vagyis a kneszet 55
törvényhozóját.
Netanjahu után Ganznak is négy hete lesz parlamenti többséggel
bíró kabinet összeállítására. A Kék-fehér elnökének esetleges
kudarca esetén újabb 28 napos időszak következik, amikor a kneszet
bármely képviselője megkísérelheti a kormányalakítást, ha írásban
mögé áll a képviselők több mint fele, vagyis legalább 61 honatya. Ha
ekkor sem születik új kormány, akkor a kneszet feloszlatja magát, és
új választásokat írnak ki a jövő év elejére.
Idén kétszer tartottak előre hozott választásokat Izraelben.
Először április 9-én, amely után Netanjahu nem tudott kormányt
alakítani.
Netanjahu a kneszetben új választások kiírását szorgalmazta a
felkérés visszaadása helyett, annak reményében, hogy koalíciós
partnereivel együtt 61 mandátumot nyerve létrehozhatja újabb
jobboldali-vallásos kormányát.
A szeptember 17-én megismételt parlamenti voksoláson azonban a
Netanjahu mellett álló pártok csak 55 mandátumhoz jutottak. A
miniszterelnök a támogatásukkal mégis elsőként kapott felkérést
Rivlintől a kormányalakításra, mivel Ganz mögé kevesebben sorakoztak
fel.
MTI
