Megszavazta kedd este a londoni alsóház a konzervatív párti kormány indítványát az előrehozott parlamenti választás kiírásáról. Ha a törvénytervezetet a felső kamara, a Lordok Háza is jóváhagyja, ami biztosra vehető, az Egyesült Királyságban a kormány indítványa alapján december 12-én tartják a választást.
Az alsóház hétórás vita után, harmadik olvasatban 438-20
arányban hagyta jóvá a javaslatot.
Ez a szavazatarány arra vall, hogy számos ellenzéki képviselő
tartózkodott.
Közvetlenül a végszavazás előtt a képviselők elutasították a
legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt módosító javaslatát, amelyben
december 9-i választási időpont szerepelt.
Boris Johnson miniszterelnök előzőleg háromszor próbálkozott az
előrehozott választás kiírásának alsóházi elfogadtatásával
parlamenti határozat formájában, mindháromszor sikertelenül.
A következő választás a parlament mandátumának hosszát öt évben
rögzítő, 2011-ben kelt brit törvény értelmében 2022-ben lett volna
esedékes.
A törvény alapján kétharmados támogatásra – a jelenlegi létszám
alapján 434 voksra – lett volna szükség az alsóházban ahhoz, hogy
parlamenti határozattal ki lehessen írni az előrehozott választást.
Ez elengedhetetlenné tette, hogy a Munkáspárt is megszavazza a
javaslatot. A Labour azonban eddig rendre elzárkózott Boris Johnson
indítványának elfogadásától, azzal az elsődleges érvvel, hogy a
választás előtt ki kell zárni a brit EU-tagság megállapodás nélküli,
rendezetlen megszűnését. Jeremy Corbyn, a Munkáspárt
vezetője azonban az árnyékkormány keddi ülése után bejelentette:
mivel az Európai Unió előző nap beleegyezett a Brexit elhalasztásába
három hónappal, megszűnt a rendezetlen kilépés veszélye, és így
teljesült a Munkáspárt által szabott feltétel.
Kedden a kormány törvénytervezet formájában terjesztette ismét a
ház elé az indítványt, és ennek jóváhagyásához egyszerű többség is
elég volt. A sors fintoraként azonban ezúttal megvolt a kétharmados
többség is, sőt azt néggyel meg is haladta a támogató voksok száma.
A kedd esti alsóházi jóváhagyás után a tervezet a Lordok Háza
elé kerül, amelynek szintén mérlegelnie kell az indítványt és a
felsőházi tagok részéről esetleg felmerülő módosító javaslatokat.
Teljesen valószínűtlen azonban, hogy a felső kamara bármiféle
módon késleltetné az előrehozott választásról szóló indítvány
végleges jóváhagyását, és a javaslat II. Erzsébet királynő ugyancsak
formalitásnak tekinthető jóváhagyása után a hét végéig törvényerőre
emelkedhet.
A kormányzati indítványhoz a kedd esti alsóházi jóváhagyás előtt
több ellenzéki módosító javaslat érkezett. Ezek között szerepelt a
szavazási jogosultság korhatárának leszállítása 18 évről 16 évre,
valamint az, hogy a választáson részt vehessenek az Egyesült
Királyságban élő külföldi EU-állampolgárok is.
A Downing Street közölte, hogy ha ezeket a Ház megszavazza,
akkor Boris Johnson visszavonja az előrehozott választás kiírását
célzó indítványt.
Ezeket a módosító javaslatokat azonban az ülést vezető alsóházi
alelnök végül nem vette fel a napirendi pontok közé, így ezekről nem
is szavaztak a képviselők.
A napirendre került egyetlen módosítási javaslat a korábbi,
december 9-i választási időpontot célzó munkáspárti indítvány volt.
A Labour ezt azzal az indokkal terjesztette be, hogy így a
konzervatív kormány a parlamentben már nem tudta volna újból
benyújtani a Brexit feltételrendszerét rögzítő megállapodást
ratifikálás végett.
A Downing Street már a szavazás előtt tényként közölte, hogy
Boris Johnson semmiféleképpen nem fogja a választások előtt
újraindítani a Brexit halasztásának kezdeményezése után leállított
ratifikációs folyamatot, az ellenzék álláspontja szerint azonban
ebben az ígéretben nem lehet megbízni, és ezért kell minél előbb
feloszlatni a parlamentet.
A korábbi időpont leszavazása miatt az alsóházi végszavazáson
számos ellenzéki képviselő nem vett részt.
Donald Tusk, az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai
Tanács elnöke hétfőn jelentette be, hogy az EU-ban maradó 27
tagország jóváhagyta a Brexit halasztását kezdeményező brit
indítványt.
A halasztás 2020. január 31-ig terjedhet.
Boris Johnsont az az ellenzéki kezdeményezésű, szeptemberben
elfogadott törvény kényszerítette a Brexit halasztásának
kezdeményezésére, amely előírta, hogy ha a parlament október 19-ig
nem fogadja el a Brexit-megállapodást és a megállapodás nélküli
Brexitre sem ad felhatalmazást, a brit kormányfőnek kérnie kell az
EU-nál a kilépés halasztását 2020. január 31-ig.
Mivel aznapig egyik feltétel sem teljesült, Johnson a törvény
alapján 19-én éjjel – egyet nem értését erőteljesen hangsúlyozó –
levélben értesítette Donald Tuskot arról, hogy London a Brexit
halasztását kéri.
A halasztási döntés elfogadásáról Tusknak hétfő este küldött
újabb levelében a brit kormányfő azt írta: attól tart, hogy a
mostani brit parlament soha nem fogja ratifikálni az EU-val elért
Brexit-megállapodást mindaddig, amíg módjában áll a kilépés további
halasztása.
Boris Johnson közölte: emiatt kezdeményezte az előrehozott
választások kiírását decemberre, egy olyan új parlament
megválasztása végett, amely képes a brit alkotmányos normáknak
megfelelően rendezni ezt a kérdést.
A halasztás uniós jóváhagyása nélkül az Egyesült Királyság az
addigi Brexit-határnapon, vagyis csütörtökön megállapodás nélkül
kilépett volna az EU-ból.
A brit választási törvény szerint a parlamentet a választás
időpontja előtt 25 munkanappal kell feloszlatni.
Ez azt jelenti, hogy a parlamentet várhatóan november 6-án
oszlatják fel, és akkor kezdődik hivatalosan a választási kampány.
Nagy-Britanniában 1923-ban tartottak legutóbb parlamenti
választást decemberben.
MTI
