Ötzi, az 5300 éves gleccsermúmia utolsó útjáról a körülötte talált fagyott mohák és növények árulkodnak – számolt be egy új kutatás eredményéről a BBC News.
A Glasgow-i Egyetem kutatói arra a megállapításra jutottak, hogy
Ötzi a dél-tiroli Schnals(olaszul: Senales)-völgyön keresztül
érkezett a hegyvidékre, ahol megfagyott múmiáját végül megtalálták.
A múmiát 1991 szeptemberében fedezték fel jégbe fagyva egy
gleccseren az Ötz-völgyi Alpokban az olasz-osztrák határon, 3210
méteres magasságban. Az ősembert egy nyíl terítette le, amely
eltalálta egy fő artériáját, s perceken belül elvérzett.
A testét a gleccser mumifikálta. A test körül a feltáráskor
fagyott gombák és növények maradványait is megtalálták a tudósok. A
kutatás során sok ezernyi fennmaradt moha és májmoha maradványt
azonosítottak a gyomrából és a ruházatából. Legalább 75 növényfajt
sikerült elkülöníteniük, s ezeknek mindössze 30 százaléka volt a
helyszín jellemző növénye. A többi 70 százalék nyomán vissza
lehetett következtetni, hogy Ötzi honnan érkezett a mai dél-tiroli
régióba.
„Az emberek többsége nem nagyon ismeri a briofitákat – a mohákat
és a májmohákat. Mi azonban nem kevesebb, mint 75 faját találtuk meg
ezeknek a fontos nyomoknak, amikor Ötzi előkerült a jég alól” –
mutatott rá Jim Dickson, a Glasgow-i Egyetem Biodiverzitás
Intézetének kutatója.
A növénymaradványokat az Ötzi testét körülvevő jégből, a
ruházatából, a felszereléséből és tápcsatornájából azonosították.
Ezek a mohák fontos információkkal szolgáltak utolsó útjának
meghatározásához – magyarázta a tudós.
A vizsgálatból kiderült, hogy az azonosított mohák közül számos
ma is él a Schnals-völgyben (Schnalstal).
Egy briofita, a Flat Neckera, egy erdei faj nyomait a ruházatán
és mikroszkopikus darabokban a beleiben is megtalálták.
A kutatók szerint a bizonyítékok arra utalnak, hogy a rézkori
ősember délről észak felé haladt a Schnalstal felé.
Ötzi 157 centiméter magas volt, és mintegy 50 kilós lehetett.
Sötét, középhosszú hajat viselt, szeme barna volt és valószínűleg
szakálla is volt. Halálakor 45 éves lehetett, ami akkoriban elég
magas kornak számított.
A gleccsermúmia a világ legrégebbi, teljesen épségben megmaradt
emberi holtteste. A Kr. e. 3. századtól 1750-ig viszonylag enyhe
időjárás uralkodott a térségben. A gleccserek időnként
visszahúzódtak, így az emberek át tudtak kelni nyáron a
magashegységek hágóin.
MTI