Több száz milliárd dollárral emelkedik a következő években a NATO-tagországok összesített védelmi költségvetése – jelentette be a szövetség Londonban tartott vezetői találkozójának végén a NATO főtitkára.
Jens Stoltenberg a NATO megalakulásának 70. évfordulója alkalmából összehívott csúcstalálkozó szerdai zárónapján tartott sajtóértekezletén közölte: hatodik éve folyamatosan növekednek a szervezet védelmi kiadásai, és az európai NATO-tagországok és Kanada ebben az időszakban 130 milliárd dollárral növelték védelmi kiadásaikat.
Stoltenberg szerint döntés született arról, hogy az Egyesült Államokon kívüli NATO-szövetségesek 2024-ig 400 milliárd dollárral növelik tovább a védelemre költött kiadásaikat.
A NATO főtitkára szerint ez példátlan mértékű kiadásnövekedés, és ugyancsak példátlan előrelépés a védelmi költségek tehermegosztásában.
Jens Stoltenberg elmondta: a londoni találkozón fontos döntések születtek a NATO készültségi szintjének növeléséről is. A szövetségesek kötelezettséget vállaltak arra, hogy a szervezet készültségi kezdeményezésének teljesítése jegyében harminc zászlóaljjal, harminc repülőszázaddal és harminc hadihajóval növelik a NATO harminc napon belül bevethető erőit.
A találkozón döntés született arról is, hogy a szárazföld, a levegő, a tengerek és a kibertér mellett a világűr lesz a NATO ötödik műveleti területe – mondta az atlanti szövetség főtitkára.
Stoltenberg szerint tartalmas megbeszélést folytattak a tagországok vezetői Oroszországról és a fegyverzetellenőrzés jövőjéről is. A NATO elkötelezett az erőteljes elrettentő és védelmi kapacitások fenntartása mellett, ugyanakkor nyitott az Oroszországgal folytatandó érdemi párbeszédre – mondta a főtitkár.
Hozzátette: a NATO „védelmi jellegű és összehangolt válaszlépésekkel” reagál a közepes hatótávolságú, nukleáris eszközök hordozására is alkalmas orosz rakéták telepítésére.
Stoltenberg szerint a londoni találkozón most első ízben szóba került Kína felemelkedése, az ezzel járó lehetőségekkel és kihívásokkal, valamint a NATO biztonságára gyakorolt hatásokkal együtt. A találkozón egyetértés született arról, hogy ezt a jelenséget a NATO-nak szövetségi szinten kell kezelnie, és arról is, hogy Kínát ösztönözni kell a részvételre a különböző fegyverzetellenőrzési mechanizmusokban.
A főtitkár a csúcstalálkozót nyitó előző napi sajtóértekezletén is hangsúlyosan szólt Kínáról, kifejtve: Kína az elmúlt időszakban számos új, fejlett fegyverrendszert mutatott be, köztük olyan földrészközi ballisztikus rakétákat, amelyek Európa teljes területét és az Egyesült Államokat is elérhetik.
Jens Stoltenberg szerint Kína mindemellett több száz olyan közepes hatótávolságú rakétát is telepített, amelyekkel megsértette volna a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló szerződést (INF), ha ennek részese lenne.
„Nem arról van szó, hogy a NATO hirtelen megjelenik a Dél-kínai-tengeren, de figyelembe kell vennünk, hogy Kína kerül egyre közelebb hozzánk. Látjuk őket az Északi-sarkon, Afrikában és a kibertérben egyaránt, és látjuk, hogy milyen jelentős beruházásokat hajtanak végre az európai infrastruktúrában” – fogalmazott a NATO főtitkára.
Donald Trump amerikai elnök az eredeti tervek alapján szintén tartott volna sajtóértekezletet a londoni NATO-találkozó szerdai zárónapja után, de a Twitter portálon közölte, hogy mégsem áll a sajtó elé, és visszatér Washingtonba.
Trump ezt azzal indokolta, hogy a találkozó két napja alatt nagyon sokszor nyilatkozott a sajtónak.
Az amerikai elnök a rendezvény idején Emmanuel Maron francia elnökkel tartotta a legnagyobb érdeklődéssel övezett sajtóértekezletét. A két államfő viszonya már korábban is feszült volt, miután Macron nemrégiben kijelentette, hogy a NATO „stratégiai szempontból agyhalott”, mivel gyengül az Egyesült Államok elkötelezettsége a szövetség mellett.
Trump a londoni NATO-csúcson „igen sértőnek” és „tiszteletlenségnek” nevezte Macron e kijelentését, és közölte: Franciaországnak nagyobb szüksége van a NATO-ra, mint valaha.
Az amerikai elnök alig burkolt szankciófigyelmeztetést is intézett azoknak a tagországoknak a címére, amelyek még nem teljesítik a hazai össztermék (GDP) 2 százalékában megállapított védelmi kiadási minimumcélt. Trump úgy fogalmazott: lehet, hogy ezekkel a NATO-tagországokkal „kereskedelmi szempontból” fog majd foglalkozni.
gke \ kpt
MTI
