Ambiciózus növekedési stratégiára, a zöld és emberközpontú gazdaság kiépítése érdekében a versenyképes fenntarthatóság előmozdítására összpontosít az új Európai Bizottság első alkalommal elindított európai szemeszter 2020-as ciklusa – derül ki a bizottság kedden közzétett éves fenntartható növekedési stratégiájából.
A tájékoztatás szerint az EU gazdaság- és foglalkoztatáspolitikai stratégiája, az uniós gazdaságpolitika középpontjába a fenntarthatóságot és a társadalmi befogadást helyzi a múlt héten bemutatott európai zöld megállapodás nevű stratégia prioritásainak megfelelően.
A cél, hogy Európa továbbra is a világ legfejlettebb jóléti rendszereinek adjon otthont, és az első klímasemleges kontinenssé váljon, innovatív és versenyképes vállalkozói szellemű központ legyen – írták.
„Eszközeivel Európa jobb eredményekre lesz képes a szociális méltányosság és jólét terén. A fenntartható növekedési stratégia tágabb értelemben elő fogja segíteni, hogy az unió és tagállamai megvalósítsák az ENSZ fenntartható fejlődési céljait” – fogalmaztak.
Az uniós bizottság szerint a zöld és emberközpontú gazdaság kialakításához a tagállamok strukturális reformjainak, foglalkoztatáspolitikáinak, valamint beruházási és felelős költségvetési politikáinak a környezeti fenntarthatóság, a termelékenységnövekedés, a méltányosság, és a makrogazdasági stabilitás szempontjain kell alapulniuk.
A bizottság közzétette az együttes foglalkoztatási és az egységes piaci teljesítményt értékelő jelentésre vonatkozó javaslatát. Az utóbbi most először került be az európai szemeszter ciklusába annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet az egységes piac zökkenőmentes működését elősegítő reformok végrehajtásának fontosságára.
Az euróövezet gazdaságpolitikájáról szóló ajánlás felszólítja az euróövezeti tagállamokat, hogy hozzanak intézkedéseket az inkluzív és fenntartható növekedés elérése, valamint a versenyképesség fokozása érdekében. Szorgalmazza a költségvetési politikák differenciálását, valamint – romló kilátások esetén – e politikáknak az eurócsoporton belüli további összehangolását.
A makrogazdasági egyensúlyhiányok kimutatására szolgáló, úgynevezett riasztási mechanizmus keretében készült jelentés azt ajánlja, hogy 2020-ban 13 tagállamot – Bulgária, Ciprus, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország és Svédország – vonjanak részletes vizsgálat alá. Az érintett tagállamoknak folytatniuk kell makrogazdasági egyensúlyhiányuk kezelését, hogy felkészülhessenek a hosszú távú kihívásokra és az esetleges jövőbeli sokkhatásokra – szögezték le.
Arra hívták fel a figyelmet, hogy tagállamoknak a stabilitási vagy konvergenciaprogramjukban és nemzeti reformprogramjukban figyelembe kell venniük az uniós bizottság fenntartható növekedési stratégiájában meghatározott prioritásokat. A bizottság a benyújtott szakpolitikák és stratégiák alapján az európai szemeszter várhatóan májusban ismertetett tavaszi csomagjának részeként országspecifikus ajánlásokat tesz.
kgsz \ gpp \ kpl
MTI
