A lengyel legfelsőbb bíróság azon kérdés megoldását kérte szerdán az Európai Bíróságtól, hogy vajon függetlennek tekinthető-e az uniós jog fényében az olyan bíróság, amelynek tagjait a kommunizmus idején nevezték ki.
A legfelsőbb bíróság polgári jogi kamarájának tagja, Kamil Zaradkiewicz egy per kapcsán, az úgynevezett előzetes döntéshozatali eljárás keretében fordult ezzel a kérdéssel a luxembourgi törvényszékhez.
Az indítvány az 1989-ig Lengyelországot irányító kollektív hatalmi szerv, az államtanács által kinevezett, jelenleg is tevékeny bírákra vonatkozik. Múlt héten Zaradkiewicz több mint 700 ilyen bíró névsorát tette közzé.
A legfelsőbb bíróság honlapján közölték: az intézmény többek között azt kérdezi az Európai Bíróságtól, függetlennek és elfogulatlannak tekinthető-e az uniós jog szerint „az a szerv, amely tagját (…) a totalitárius, nem demokratikus, kommunista rendszer politikai szerve”, vagyis az egykori Államtanács nevezte ki.
Az indítvány azzal függ össze, hogy a lengyel legfelsőbb bíróság más tagjai az Európai Bíróság egyik korábbi döntésére hivatkozva december elején megkérdőjelezték a saját intézményük keretében létrehozott új kamara – a fegyelmi kamara – függetlenségét és létjogosultságát.
Úgy látták: a 2018 szeptemberében megalakított fegyelmi kamara nem tekinthető bíróságnak, mégpedig azért nem, mert összes tagját az államfő a Jog és Igazságosság párt (PiS) kormányzása alatt a lengyel igazságszolgáltatási tanács (KRS) véleménye alapján nevezte ki. Maga a KRS pedig az ítélethozók szerint szintén „nem ad megfelelő garanciákat arra, hogy független a törvényhozói és a végrehajtó hatalomtól”.
A döntés kapcsán egyes bírák megkérdőjelezték a jelenlegi KRS által kineveztett kollégáik státuszát is. Erre reagálva Zaradkiewciz a kommunizmus idején kinevezett bírák névsorának közzétételével mintegy mérlegre tette egyfelől a KRS, másfelől az egykori államtanács által kinevezett bírák legitimitását.
Mateusz Morawiecki kormányfő egy múlt heti nyilatkozatában helytelenítette, hogy „a lengyel bíráskodásban (a rendszerváltás óta) fennálló status quo védelmezői” ma elfogadják a kommunista államtanács által kinevezett bírákat, ugyanakkor kétségbe vonják a „tejlesen legálisan megválasztott, a lengyel alkotmánynak megfelelő” KRS javaslatára kinevezett bírák státuszát.
A PiS a bíróságokról szóló törvény módosítási tervezetével próbálja megelőzni az új bírák legitimitásának kétségbe vonását. A módosítás fegyelmi intézkedéseket tenne lehetővé az olyan bírák esetében, akik politikai tevékenységet folytatnak, illetve akik megkérdőjelezik egy másik bíró kinevezését.
A törvénytervezet ellenzéki tiltakozásokat váltott ki, szerda estére több lengyelországi városban, köztük Varsóban tüntetéseket hirdettek meg civil és jogász szervezetek. A tüntetéseken a fő ellenzéki erő, a Polgári Platform (PO) politikusai is részt vesznek, köztük van Malgorzata Kidawa-Blonska, a PO elnökjelöltje a tavaszi államfőválasztáson.
MTI
