Kocsis Fülöp, a hajdúdorogi görögkatolikus főegyházmegye érsek metropolitája (k) az ökumenikus imahét megnyitóján Budapesten, a Kálvin téri református templomban 2020. január 19-én.
A keresztények egységének megteremtéséhez kevés az emberi erőfeszítés, szükség van a „szívből jövő, állhatatos imádságra” – mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek az ökumenikus imahét megnyitóján vasárnap este Budapesten, a Kálvin téri református templomban.
A bíboros a keresztények egységéért megrendezett programsorozat nyitó istentiszteletén felidézte: az utóbbi évtizedekben a keresztény felekezetek képviselői sokszor áttekintették közös történetüket. „Gyakran és kölcsönösen szóltunk olyan emberi hibákról is, amelyek hozzájárultak a szakadások kialakulásához és elmélyüléséhez”.
Már ezeknek a hibáknak a felismerése is „magában hordozza a feladatot, hogy nagyobb szeretettel és megértéssel közeledjünk egymás felé” – fogalmazott Erdő Péter.
A bíboros kitért arra is: „káros felületesség volna” a különböző felekezetek hitelvi különbségeit „kézlegyintéssel elintézni”, mondván, „a tartalmi kérdések nem lényegesek, fő az udvariasság”. „Ha ezt mondanánk, akkor hitünk egész tartalmának komolyságát kérdőjeleznénk meg, az pedig már a Krisztushoz való tartozás létkérdése” – jelentette ki.
„Hitünk súlyos kérdéseiről őszinte szándékkal beszélve mindig átérezzük, hogy a feladat nagyobb, mint ami puszta emberi erővel megoldható. Ezért van szükség a szívből jövő, állhatatos imádságra a keresztények egységéért” – mondta Erdő Péter.
Kondor Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház Déli Egyházkerületének püspöke arról beszélt: az embereknek nagyobb szükségük van Krisztusra, mint bármire a világon. „Ezért mi keresztények nem arra törekszünk, hogy egy-egy felekezeti vagy vallási vitát megnyerjünk egymás között vagy a körülöttünk lévő világban, hanem egyedül arra, hogy embereket nyerjünk meg Krisztusnak” – mondta.
Hozzátette: egy vita megnyeréséhez elég okosnak lenni, egy ember megnyeréséhez azonban kereszténynek kell lenni.
Szólt arról is: Isten nem bánik másként „gyermekeivel”, mint a többi emberrel, „nem teszi őket vitrinbe”, hanem belehelyezi őket a „tarka, sokszínű világba, ahol szükség van rájuk, ahol feladatuk van”. Ezért „Isten embere” vállalja a sorsközösséget családjával, egyházával, nemzetével és minden erejével fáradozik közösségéért.
Úgy fogalmazott: „mindnyájunk életében vannak elkerülhetetlen dolgok, kényszerű együttlétek”, de ezek a helyzetek mind alkalmat adnak Isten üzenetének átadására. „Ha meg merjük tölteni ezeket az alkalmakat Krisztus jelenlétével, akkor az élet egészen kicsi, szürke dolgai megnőnek, sorsdöntőkké válnak” – mondta Kondor Péter.
Fischl Vilmos, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára köszöntőjében kiemelte: a „keresztények közötti megosztottság hosszú évszázadok óta tart. Ez nagyon fájdalmas, és ellenkezik Isten akaratával”.
Ezért az imahéten szerte az országban a különböző felekezetek tagjai közösen imádkoznak a keresztények egységéért és a megbékélésért a világban, hogy „az ima erejével legyőzzük a megosztottságot”.
A résztvevők az istentisztelet végén közösen imádkoztak az üldözött keresztényekért, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és a MEÖT közös programsorozatának kezdőnapja ugyanis 2018-tól egyben az üldözött keresztényekért imádkozás vasárnapja is.
A liturgiai szolgálatban részt vettek a MEÖT tagegyházainak vezetői.
A szertartáson jelen volt mások mellett Karácsony Gergely főpolgármester.
Az idei ökumenikus imahét anyagát a máltai keresztények készítették, mottója az Apostolok Cselekedeteiből vett idézet: „.nem mindennapi emberséget tanúsítottak irántunk.”.
Az ökumenikus imahetet 1908 óta rendezik meg, az eseményen először még csak az anglikán és a katolikus egyház tagjai vettek részt, és csak az egyesült államokbeli Graymoorban tartották meg. A program Magyarországon mintegy két évtizedes hagyományra tekint vissza.
MTI
MTI/Balogh Zoltán