A The New York Times Amy Klobuchar minnesotai vagy Elizabeth Warren massachusettsi szenátort látná szívesen az Egyesült Államok elnökeként – derül ki a lap hétfői számában közzétett szerkesztőségi állásfoglalásból.
Az újság szakított a hagyományokkal, és jóval a februári iowai előválasztások előtt közzétette, hogy kit támogat. Először fordul elő az is, hogy a nem egy, hanem két politikust biztosít a támogatásáról.
A szerkesztőség decemberben hosszas interjúkat készített több demokrata párti elnökjelölt-aspiránssal, és végül négy politikus maradt a lap által támogatandók listáján: Warren és Klobuchar mellett Pete Buttigieg, az indianai South Bend városka volt polgármestere és Cory Booker, New Jersey egyik szenátora. Booker januárban kiszállt az elnökjelöltségért folytatott küzdelemből.
A szokatlanul hosszú, két teljes oldalon megjelentetett szerkesztőségi állásfoglalásában a The New York Times Klobuchart és Warrent a stabilitás és az új eszmék leghatékonyabb szószólóinak minősítette.
Méltatásában a lap Warrent „tehetséges elbeszélőként” jellemezte, aki „elegánsan mondja el, hogyan segíti a gazdasági rendszer csakis a gazdagokat”. A The New York Times elismeréssel adózott a massachusettsi szenátor gazdasági reformok melletti és korrupció elleni elkötelezettsége előtt és elismerte jártasságát a külpolitikában is.
Olyan politikusként jellemezte őt, aki komolyan veszi a politizálást. A szerkesztőség vezetői ugyanakkor kiemelték, hogy a konzervatív szövetségi bírói kar „jelentős” akadályokat gördíthet Warren progresszívnak nevezett törekvései megvalósítása elé.
A lap bírálta Warren egyes – elsősorban a kampánya elején hangoztatott – megközelítéseit, miszerint önmagát gyakran a megosztó „ők és mi” politizálás jelöltjeként jellemezte. „A Warren jelöléséig vezető út kihívásokkal teli, de nem nehéz elképzelni” – olvasható a szerkesztőségi cikkben.
A lap Amy Klobuchart „a demokrata párti közép” képviselőjeként jellemezte, és úgy vélekedett, hogy egy általa vezetett kormányzatnak van a legnagyobb esélye „a progresszív tervek megvalósítására”. A minnesotai szenátort kompromisszumképes tárgyalónak nevezte, aki képes a Demokrata Párt liberális és mérsékelt szárnyát összebékíteni és képes lehet az egész ország egyesítésére is.
A The New York Times emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy Klobucharnak a stílusa miatt meglehetősen sok gondja volt a munkatársaival, és ez problémát jelenthet, tekintettel arra, hogy bármely amerikai elnöknek képesnek kell lennie úgy bánni a munkatársaival, hogy ne távozzanak a csapatból.
A lap megjegyezte: néhány politikusnak, köztük Joe Biden volt alelnöknek, Donald Trump jelenlegi és Bill Clinton volt elnöknek szintén szemére vetették nyers stílusukat, ez a férfi politikusok esetében nem jelent politikai értelemben vett sebezhetőséget. De Klobuchar „elismerte, hogy kemény főnök, és ígéretet tett arra, hogy jobban fogja csinálni” – tette hozzá a The New York Times.
Amy Klobuchar egyébként Minnesotában rendkívül népszerű. A 2016-os elnökválasztásokon Hillary Clinton, a demokraták elnökjelöltje az állam 87 megyéjéből csak 9 megyében tudott győzni, míg a 2018-as félidős választásokon Klobuchar Minnesota 51 megyéjében aratott győzelmet. „Túl korai lenne leírnunk Klobuchart” – jegyezte meg a lap.
A két demokrata párti politikus támogatásáról szóló állásfoglalásában a The New York Times utalt arra is, hogy Donald Trump szerinte veszélyt jelent a demokráciára. Egyben leszögezte, hogy a jelenlegi elnök a pártjában „csaknem egyöntetű” támogatást élvez, és „a demokraták okosan teszik, ha elismerik, hogy Trump Amerika jövőjéről alkotott vízióját amerikaiak milliói osztják”.