Az Európai Parlament képviselői szerdán, brüsszeli kétnapos plenáris ülésükön tartott szavazáson nagy többséggel jóváhagyták Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnéséről (Brexit) szóló megállapodást.
A megállapodást 621 szavazattal, 49 ellenében, és 13 tartózkodás mellett fogadták el.
Az Európai Parlament (EP) azt követően szavazott a nyilatkozatról, hogy az alkotmányügyi bizottság (AFCO) múlt héten elfogadott jelentésében azt ajánlotta az EP-nek, hogy fogadja el a brit kilépési megállapodást Nagy-Britannia uniós tagságának rendezett megszűnése érdekében.
Az uniós parlamenti szavazás után csütörtökön – úgynevezett írásbeli eljárás keretében – a dokumentumot még az uniós tagországok kormányainak képviselőiből álló Tanácsnak is végérvényesen el kell fogadnia. Uniós részről ezzel fejeződik be a kilépési megállapodás jóváhagyási folyamata.
Az Egyesült Királyság pénteken, közép-európai idő szerint éjfélkor lép ki az Európai Unióból. A brit EU-tagságról 2016 júniusában rendezett népszavazáson országos átlagban a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége szavazott a kilépésre.
Michel Barnier, az Európai Bizottság Brexit-ügyi főtárgyalója a szavazást megelőző vitán azt mondta, a felek feladata most az lesz, hogy a Brexit következményeit kezeljék, valamint levonják tanulságait. Szavai szerint patriotizmus mellett európainak is kell maradni. Az európai dimenzió ugyanis további lendületet ad a hazafias érzületnek – mondta.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke beszédében azt mondta, a felek kötelessége, hogy a Brexit utáni világban a brit és az európaiak számára a legjobbat keressék.
Szavai szerint a kilépés régi barátságról és egy új korszak kezdetről szól. A brit képviselőkhöz fordulva azt mondta: „hiányozni fognak, de megtartjuk barátságunkat. Számíthat ránk, mivel tudjuk, hogy mi is számíthatunk önökre”.
David Sassoli, az Európai Parlament elnöke a szavazást követően, miután aláírta az elfogadott a dokumentumot, amely az uniós tanács számára közvetíti az EP hozzájárulását a brit kilépésről, azt mondta: mindkét félnek dolgoznia kell azon, hogy új kapcsolatokat építsenek ki, szem előtt tartva a polgárok jogait és védelmét.
„Nagy-Britannia elhagyja az Európai Uniót, de továbbra is Európa része marad azon értékek alapján, amelyek összekötnek bennünket” – tette hozzá.
Február elsejétől a tárgyalási folyamat nem fejeződik be, ugyanis az unió és az Egyesült Királyság együttműködése átmeneti időszakba lép. A várhatóan december 31-ig tartó időszak alatt megállapodásra kell jutni a jövőbeni kapcsolatokat illetően olyan ügyekben, mint a kereskedelem szabályozása, a két fél közötti szabadkereskedelmi megállapodás elfogadása, büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés, adatvédelem, gyógyszerekkel kapcsolatos szabályozási kérdések, repülésbiztonság, közúti árufuvarozás, védelem és biztonságpolitika, vagy halászati kérdések.
Az átmeneti időszak egyszer meghosszabbítható egy egytől két évig terjedő időszakkal, de az erre vonatkozó döntést július elsejéig kell meghoznia az EU és az Egyesült Királyság közös bizottságának.
A Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja az MTI-hez eljuttatott közleményében aláhúzta, a magyar kormány a kilépési megállapodással kapcsolatos tárgyalások során, a Fidesz-KDNP EP-s képviselőcsoportja pedig az európai parlamenti álláspont kialakítása során mindvégig a magyar emberek érdekeit képviselte.
Hangsúlyozták: kiemelt cél az Egyesült Királyság és Magyarország további zavartalan jogi együttműködése, ezért az átmeneti időszakban erre is figyelmet kell fordítani. Az uniónak az Egyesült Királysággal ápolt jó kapcsolatra törekvése mellett utat kell nyitnia a csatlakozni kívánó országok előtt – írták.
Trócsányi László fideszes EP-képviselő hozzátette, az Európai Unió jövőjéről szóló konferencia megfelelő fórumot biztosíthat a kilépés okainak átgondolására, „egyfajta önreflexió lefolytatására”.
MTI – Fotó Pixabay
