Nyílt választásokat jósolt Leo Varadkar ír miniszterelnök kampányzáró beszédében

Dublin, 2020. január 15. Leo Varadkar ír miniszterelnök (b) és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kezet fog a sajtóértekezletükön a dublini kormányfõi hivatalban 2020. január 15-én. MTI/EPA/Aidan Crawley

„Rendkívül nyílt” parlamenti választást jósolt szombatra Leo Varadkar leköszönő ír miniszterelnök a pénteki kampányzáró beszédében, amelyben a Brexit helyett inkább a helyi problémákra fókuszált.


    Szakértők szerint a csaknem három éve hatalmon lévő, 41 éves kormányfő olyan képet akart festeni magáról a kampányban, mint aki képes lesz kézben tartani a gyeplőt az Egyesült Királyság európai uniós távozását követő kockázatos időszakban, a választókat azonban az elmúlt hetekben szemmel láthatóan jobban foglalkoztatták a mindennapi gondok, például az országot sújtó lakhatási válság.
    A nyugat-írországi Ennis-ben tartott kampányzáró gyűlésén Leo Varadkar biztosította a résztvevőket, hogy meghallotta az üzenetet: „Azt akarják, hogy a következő három évben olyan kérdésekre összpontosítsunk, mint az egészségügy vagy a lakáskérdés, ugyanolyan szenvedéllyel, mint tettük azt az elmúlt három évben a Brexittel.”


    Varadkar legfőbb vetélytársa, Micheál Martin a dél-írországi Corkban tartotta kampányzáró gyűlését.
    A Sinn Féin közelmúltbeli megerősödéséig az írországi politikai teret hagyományosan a két nagy jobbközép párt – a Leo Varadkar vezette Fine Gael és a Micheál Martin vezette Fianna Fáil – uralta, amelyek egymást váltották a kormányon az ország függetlenné válása óta eltelt mintegy száz év alatt.
    A széles körben az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) egykori politikai szárnyaként számon tartott Sinn Féin végzett viszont az élen 25 százalékkal a The Irish Times által a hét elején közzétett közvélemény-kutatáson.
    Mary Lou McDonald pártelnök öt éven belül népszavazást szeretne kiírni az Ír Köztársaság és Észak-Írország egyesítéséről. A párt lakhatással kapcsolatos javaslatai kedvező fogadtatásra találtak, elsősorban a fiatal városi népesség körében. A kormányra kerülésnek viszont gyakorlatilag nulla az esélye, miután baloldali nacionalista pártjának jelenleg mindössze 42 képviselője van a 160 fős ír alsóházban – mutatott rá az AFP francia hírügynökség.
    A Fine Gael és a Fianna Fáil ráadásul elutasít minden szövetséget a párttal, tekintettel a kínos múltjára, az észak-írországi brit jelenlétet ellenző félkatonai IRA-val tartott kapcsolataira.
    A kilenc éve kormányon lévő Varadkar pártja 20 százaléknyi szavazatra számíthat, a felmérések szerint megelőzi őt a Fianna Fáil (23 százalék).
    Eoin o’Malley, a Dublini Városi Egyetem tanára szerint Varadkar „elszámította magát” a kampányával. „A legtöbb embernek nagyobb problémát jelent, hogy mennyi időt kell utaznia a munkahelyéig, hogy nincs pénze lakást venni vagy hogy alig tudja összeszedni a lakbérre valót”.
    A szavazóhelyek többsége helyi idő szerint reggel 7 órától tart nyitva szombaton. A távozó szavazók megkérdezésén alapuló felmérések eredményét urnazárás után, 23 órakor teszik közzé. A szavazatok számlálása csak vasárnap reggel kezdődik, és a voksolás bonyolultsága miatt várhatóan sokáig fog tartani.
    A hivatalos eredmények közzététele után kezdődnek meg a kormányalakítási tárgyalások, kivéve akkor, ha valamelyik pártnak sikerül legalább 80 képviselői helyet szereznie, ami nem valószínű.
    A 2016. évi legutóbbi választás után 70 napra volt szükség a kormányalakításhoz.

MTI – Fotó: EPA/Aidan Crawley

Exit mobile version