Az Európai Unió tagországainak állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanácsnak napirendjére kell vennie a 7-es cikk szerinti eljárások ügyét, és úgy a magyar, mint a lengyel esetben közös megoldást kell találnia a közös uniós értékek védelme érdekében – jelentette ki Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetője Strasbourgban kedden.
Weber az Európai Parlament plenáris ülésének margóján tartott sajtótájékoztatóján, újságírói kérdésre válaszolva botrányosnak nevezte, hogy az Európai Tanács még mindig nem tárgyalja a jogállmaisággal összefüggő eljárások ügyét. Véleménye szerint ez azt jelenti, hogy az uniós tanács nem tartja tiszteletben a vonatkozó uniós szerződéseket.
„Az Európai Tanácsnak be kell tartania a lisszaboni szerződésben foglaltakat, és megoldást kell találnia a két országot is érintő 7-es cikk szerinti eljárást illetően az elkövetkező uniós csúcsok egyikén” – mondta.
Rendkívül aggasztónak nevezte a lengyel igazságszolgáltatás helyzetét. Mint mondta, a legutóbb elfogadott törvények által sokat romlott a bírói testület függetlensége. Kijelentette, hogy az Európai Bizottságnak azonnal az Európai Unió Bíróságához kell fordulnia a szükséges intézkedések meghozatala érdekében.
„Nem lehet elmenni a lengyel intézkedések mellett, ugyanis válságos helyzet van kialakulóban” – fogalmazott.
A frakcióvezető felszólította Charles Michelt, az Európai Tanács elnökét, hogy mihamarabb vegye az uniós tanács napirendjére és törekedjen a jogállamiság helyzetével összefüggő magyar és lengyel ügyek lezárására.
Deutsch Tamás EP-képviselő Twitter-üzenetében a Fidesz uniós parlamenti képviselőcsoportja nevében üdvözölte Manfred Weber nyilatkozatát.
Kijelentette: a magyar kormány kérése már jó ideje az, hogy a tanács tárgyalja és zárja le az eljárást, amilyen gyorsan csak lehetséges.
„A boszorkányüldözésnek véget kell vetni” – fogalmazott a képviselő.
A 7-es cikk szerinti eljárás – amelyet Magyarország esetében az Európai Parlament, Lengyelország esetében pedig az Európai Bizottság kezdeményezett – célja, hogy megállapítsa: fennáll-e a tagállamok esetében az unió alapértékei megsértésének veszélye.
A magyar esetben az EP elsősorban az igazságszolgáltatás függetlensége, a szólásszabadság, a korrupció, a kisebbségek jogai, és a bevándorlók és menekültek helyzete miatt fejezte ki aggodalmát. Lengyelország esetében a hatalmi ágak szétválasztása, az igazságszolgáltatás függetlensége és az alapjogok adtak okot az eljárás megindítására.
MTI – Fotó /Manfred Weber Wikipédia oldala
