Londoni pénzügyi elemzők szerint a brit pénzügyminisztérium élén történt váratlan csütörtöki személycsere azt valószínűsíti, hogy a következő néhány évben markánsabb szerephez jut a költségvetési politika a brit gazdaság élénkítésében, és szigorodhat a monetáris politika.
Boris Johnson konzervatív párti brit miniszterelnök csütörtökön részleges kormányátalakítást hajtott végre, amely az előzetes értesülések szerint nem érintette volna a pénzügyi tárcát, ám Sajid Javid pénzügyminiszter a kormányátalakítási folyamat közepén, váratlanul bejelentette lemondását.
Ennek előzményeként Johnson felajánlotta ugyan Javidnak, hogy megtarthatja posztját, de ennek fejében azt követelte, hogy menessze tanácsadói stábjának minden tagját.
Sajid Javid erre nem volt hajlandó, inkább távozott tisztségéből, alig burkoltan a pénzügyi tárca hitelességének veszélyeztetésével vádolva a kormányfőt. Lemondását indokló levelében arra szólította fel Johnsont, hogy igyekezzen megőrizni a pénzügyminisztérium hitelességéből „annyit, amennyi csak lehetséges”.
Javidot az eddigi pénzügyminiszter-helyettes, Rishi Sunak követi a miniszteri tisztségben.
Samuel Tombs, az egyik legnagyobb londoni piaci elemzőház, a Pantheon Macroeconomics brit gazdasági ügyekkel foglalkozó főközgazdásza csütörtök esti helyzetértékelésében kiemelte: Javid távozása az eddigi legegyértelműbb jele annak, hogy Boris Johnson kormánya a következő években a költségvetési politikának szán nagyobb szerepet a brit gazdaság élénkítésében, és Rishi Sunak személyében megtalálta az ehhez megfelelő embert.
Sunak várhatóan „mindenre rábólint majd”, és nem áll ellen a kiadások növelését célzó nyomásnak, ha a gazdaság a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) negatív hatásai miatt roskadozni kezdene.
A Pantheon Macroeconomics főközgazdásza szerint Javid vonakodott feladni az általa nemrég felállított költségvetési szabályokat, és ez lehetett az elsődleges ösztönző arra, hogy a Downing Street kierőszakolja távozását.
Sajid Javid tavaly célként tűzte ki az egyensúlyos költségvetés elérését mozgó háromévi időkeretben, és a hazai össztermék (GDP) 3 százalékában jelölte ki a beruházási célokra felvehető kormányzati hitelek értékének felső határát – hangsúlyozta a szakember.
Hozzátette: egyelőre nem lehet egyértelműen megjósolni, hogy Rishi Sunak már a következő pénzügyi év márciusban esedékes költségvetésében sutba dobja-e elődje költségvetési szabályait, vagy vár ezzel még egy kicsit. A befektetőknek azonban valószínűleg igazuk van, amikor a pénzügyminisztérium élén történő váltást a költségvetési politika várható fellazulásának jeleként értelmezik, és azzal számolnak, hogy a monetáris politika válik kissé feszesebbé.
Samuel Tombs ennek alátámasztására kiemelte: a piaci árazásokból következtethetően a befektetők már csak 35 százalék esélyt adnak arra, hogy a Bank of England monetáris tanácsa június előtt csökkenti a jegybanki alapkamatot, jóllehet ennek valószínűségét a piac Javid lemondása előtt még 42 százalékra árazta.
Ugyanerre a következtetésre jutott csütörtök esti elemzésében Hubert de Barochez, az egyik legnagyobb londoni központú globális pénzügyi-gazdasági elemzőműhely, a Capital Economics vezető piaci közgazdásza.
A szakértő szerint a pénzügyminisztérium élén bekövetkezett váratlan váltás megerősíti a ház azon várakozását, hogy lazább költségvetési politika és szigorúbb monetáris politika elegye jellemzi majd a következő időszakot.
A Capital Economics közgazdásza szerint Rishi Sunak eddigi parlamenti szavazásai arra vallanak, hogy az új pénzügyminiszter sokkal közelebb áll Boris Johnson elképzeléseihez, mint Javid, és mindez azt jelenti, hogy Johnson kormánya az eddig meghirdetettnél is nagyobb állami beruházási programokba kezdhet, akár adócsökkentésekkel egy időben.
Ennek következtében valószínűbbé vált a brit hazai össztermék negyedévenkénti növekedési ütemeinek élénkülése az idén, ami megszüntetné a monetáris politika lazításának szükségességét.
Ezt a befektetők is érzékelik, az árazások ugyanis azt jelzik, hogy a piaci kamatvárakozások az eddiginél máris valamivel magasabbak – hangsúlyozta Hubert de Barochez.
A Capital Economics vezető piaci közgazdásza szerint azonban ez az elmozdulás is messze jár még a cég saját várakozásától, amely azt valószínűsíti, hogy a Bank of England jövőre 0,25 százalékponttal 1,00 százalékra emeli alapkamatát.
MTI – Fotó: Rishi Sunak facebook oldala
