Félmillió lírás (mintegy 25,7 millió forintos) nem vagyoni kártérítési pert kezdeményezett Recep Tayyip Erdogan török államfő a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) elnöke, Kemal Kilicdaroglu ellen, amiért összefüggésbe hozta őt a 2016-os puccskísérletért felelőssé tett, nemzetközi gülenista mozgalommal – jelentette csütörtökön az Anadolu török állami hírügynökség.
Erdogan egyik ügyvédje, Hüseyin Aydin azzal indokolta a döntést, hogy Kilicdaroglu a CHP keddi parlamenti frakcióülésén valótlan és alaptalan vádakkal súlyosan megsértette az államfő személyiségi jogait.
A török vezetés a 2016. július 15-ei katonai puccskísérlet miatt az évtizedek óta az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen török származású muzulmán hitszónok hálózatát okolja, amelyet fegyveres terrorszervezetnek minősített. A hivatalos ankarai álláspont szerint Gülen emberei céltudatosan, hosszú évek alatt szivárogtak be az állami szférába, így a haderőbe is. Gülen korábban Erdogan politikai mentora volt, de a 2013. decemberi korrupciós botrány után – amelyért szintén az ő mozgalmát hibáztatják -, az első számú ellenségévé vált.
Kilicdaroglu kedden úgy fogalmazott: „annak az embernek a neve, aki átnyújtotta az államot a gülenista terrorszervezetnek, Recep Tayyip Erdogan”. Erre válaszul Erdogan a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) szerdai parlamenti frakcióülésén azt mondta, hogy „a gülenista terrorszervezet legfontosabb képviselője a török politikában személyesen maga Kemal Kilicdaroglu és csapata”.
A 2016-os hatalomátvételi kísérlet óta tartó megtorlás nem közvetlenül csak a puccsistákat sújtotta és sújtja, hanem a gülenista mozgalom tagjait és támogatóit is. A hatóságok az elmúlt években százezreket vettek őrizetbe, tízezreket zárattak börtönbe, ezreket ítéltek szabadságvesztésre, köztük katonákat, rendőröket, bírákat, ügyészeket, orvosokat, tanárokat, üzletembereket és újságírókat, ami miatt az ankarai kormányzatot számos nemzetközi bírálat érte. Mindemellett Kilicdaroglu már az előző években is hangot adott azon véleményének, hogy miközben a tisztogatás a társadalom legszélesebb rétegeit sújtja, az átfogó nyomozások politikusokat nem hoztak kapcsolatba a Gülen-hálózattal.
2017 áprilisában az akkori török kormányfő, Binali Yildirim a CNN Türk hírtelevíziónak azt mondta, hogy a gülenista mozgalomnak politikai ága nincs. Egyúttal kijelentette: „ami volt, attól megtisztultunk, polgármesterektől, önkormányzati képviselőktől és a kormánypárt néhány igazgatójától”.
A gülenista hálózat „politikai szárnyáról” szóló vita azt követően lángolt fel Törökországban, hogy Ilker Basbug volt védelmi miniszter a közelmúltban annak vizsgálatára szólított fel. Basbug január 28-án a Haber Global nevű hírtelevíziónak adott interjújában azt szorgalmazta: világítsák át azokat a parlamenti képviselőket, akik előkészítették a 2009. június 26-án elfogadott törvényjavaslatot, amely a katonák polgári bíróság előtti elszámoltathatóságának lehetőségét rögzítette. Basbug úgy vélekedett, hogy a tervezetet teljes mértékben a gülenista hálózat „irányelve és parancsa” szerint fogalmazták meg.
A török kormánypárt hat képviselője „köztisztviselő megsértése” miatt február 7-én feljelentést tett az ankarai főügyészségnél a volt vezérkari főnök ellen. A feljelentők között volt Bekir Bozdag korábbi igazságügyi miniszter, egykori miniszterelnök-helyettes is.
Az iszlamista-konzervatív Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) 2002 óta van hatalmon Törökországban.
MTI – Fotó / Recep Tayyip Erdogan Facebook oldala