Stanislav Krecek lesz Csehország új emberi jogi biztosa, szerdai megválasztását azonban a jobboldali ellenzék és a sajtó is támadja.
A 81 éves, jogász végzettségű egykori politikust Milos Zeman köztársasági elnök jelölte a tisztségre, s a 200 tagú parlament három jelölt közül a második szavazási fordulóban választotta meg szerda este, a jelen lévő 175 képviselő közül 91-nek a támogatásával.
A volt szociáldemokrata képviselő eddig az intézmény elnökének, Anna Sabatová egykori ellenzéki aktivistának az első helyettese volt. Sabatová hatéves megbízatása február végén jár le.
Krecek megválasztását a jobboldali ellenzék és az eddigi elnök, Sabatová is ellenezte, de a többségi kormányoldal végül is az államfő jelöltjére adta le voksát.
A kilencvenes években elsősorban a cseh albérlők országos szövetségének elnökeként ismertté vált Krecsek személyéről a közvélemény és a sajtó véleménye is nagyon megoszlik.
A prágai lapok elsősorban azt kifogásolják, hogy a baloldali beállítottságú Krecek a brünni székhelyű emberi jogi hivatalt a „kisebbségi” jogok védelmezőjéből a „többség” jogainak védelmezőjévé tervezi átalakítani. „Krecek megválasztása az emberi jogi biztos szerepébe rossz hír Csehország számára” – írta kommentárjában a Hospodárské Noviny című, befolyásos gazdasági és politikai napilap.
A Millió pillanat a demokráciáért nevű civil szervezet, amely az Andrej Babis kormányfő elleni tüntetések szervezésével vált ismertté, csütörtökön bejelentette: nagygyűlésen fog tiltakozni Krecek megválasztása ellen.
A kormányoldalhoz közel álló Mladá Fronta Dnes szerint az lenne a legjobb, ha a politikai jellegű aktivitás helyett Krecek visszaállítaná a brünni intézményt eredeti küldetésének útjára, ami nem más, mint az állampolgárok jogainak védelmezése az állami hivatalok túlkapásai ellen.
Stanislav Krecek 2011-ben egyike volt azoknak a politikusoknak, akik nyilvánosan tiltakoztak az ellen, hogy a kommunista rendszer áldozatainak prágai emlékművére Esterházy János, a szlovákiai magyarság két világháború közötti vezetőjének neve is felkerült, s durva történelemhamisításnak, az ellenállók botrányos megsértésének minősítette a motoli kegyhely átalakítását.
MTI – Fotó / Wikipédia
