Ősi kánaáni templomot találtak Baál isten szobrával Izrael déli részén a Tel Lakis régészeti feltárásnál – jelentette a Háárec című újság honlapja.
A 3200 éve, az i.e. 12. században épített templomra a Bibliában is szereplő Lakis város feltárása közben bukkantak. A templom a város egyiptomi uralom alatti korszakának végén működhetett.
A Tel Lakis-i ásatásokat Joszef Garfinkel, a Jeruzsálemi Héber Egyetem régésze, és Michael Hasel professzor vezette, aki az amerikai, tennessee-i Déli Adventista Egyetemen oktat.
A kánaáni templom szerkezete szokatlan korában, a késő-bronzkorban: bejáratát két oszlop és két torony jelölte, melyek egy hatalmas téglalapalakú csarnokba nyíltak.
Az ilyen építkezés már korábban is jellemző volt Szíriában Garfinkel professzor szerint, de más bronzkori leletekhez képest rendhagyó módon, az újonnan felfedezett épület oldalainál kis tárolóhelyiségeket is találtak.
„Égett dobozokra leltünk, amelyek megőriztek sok búzát”- mondta a régész, aki szerint a templom papjai valószínűleg más dolgokat is tároltak ezekben a helyiségekben, köztük például ruhákat.
A Salamon királynak tulajdonított első jeruzsálemi zsidó Szentélynek a Biblia leírása alapján ugyanilyen kánaáni szerkezete volt, ugyanígy oszlopok és tornyok vezettek a központi teremhez.
A Tel Lakisban talált templom belső szentélyében támasztóoszlopok voltak, és három méter magas „álló kövek” kisebb kövek körívében. Az álló kövek az isteneket jelenítették meg.
A Bibliában is szerepel Jákob lajtorjájának történeténél hasonló kő: „Reggel fölkelt Jákób, fogta azt a követ, amely a fejealja volt, fölállította szent oszlopként, és olajat öntött a tetejére.” (Teremtés könyve 28:18)
A templom romjai mellett bronz üstöket, tőröket és fejszék madár- és szkarabeuszábrázolásokkal díszített fejét találták meg, és egy aranyozott üveget II. Ramszesz, Egyiptom egyik legerősebb fáraójának nevével. A templom oltárának közelében két bronz figurára bukkantak, fegyveres istenszobrokra. Emellett egy, Hathor egyiptomi istent idéző amulett is előkerült az egyiptomi hatást mutatva.
Jelentős felfedezésnek tekintenek még egy kerámiatöredéket, amelybe ősi kánaáni szöveget véstek a héber „szamech” betűvel, amely a régészek szerint ennek a betűnek az eddigi legrégebbi ismert előfordulása, és egyedülálló lehetőséget teremt az ősi ábécé tanulmányozásához.
„A templom a város kánaánita korszakának végéhez tartozott, és összhangban áll a kánaánita építészet eddig fellelt példáival” – vélekedtek a szakemberek. Két kis Baál-istenszoborra is rábukkantak, ami csakis erre a térségre volt jellemző, ugyanis ezt az istent nem imádták Egyiptomban.
