A Maszkot ölt apraja-nagyja című farsangi készülődéssel megkezdődik csütörtökön a mohácsi busójárás, amelynek keretében hat napon át minden eddiginél több, 1750 maskarás űzi a telet a Duna-parti városban.
A kedvező időjárás esetén napi 50-60 ezer embert vonzó eseményen február 21. és 25. között nyolcvan programmal várják az érdeklődőket. A térség legnagyobb eseményén 64 busócsoport 1750 busója és egyéb maskarása gondoskodik a résztvevők szórakoztatásáról.
A húshagyó keddi főtéri koporsóégetéssel záruló, messze földön híres programsorozat keretében a busóbemutatók mellett táncházakkal, bálokkal, kiállításokkal és gasztronómiai ízelítőkkel is készülnek a szervezők.
A csütörtöki, kisfarsangi programok között lesz busókerék-vetélkedő, farsangi felvonulás, gyermek néptánc- és busóbemutató is. Pénteken a maszkfaragók és kellékkészítők kiállítását nyitják meg, a legtöbb programot felvonultató hétvégi napokon pedig Versendi Kovács József tamburaprímás és barátai adnak koncertet a busócsoportok bemutatói mellett.
Farsangvasárnap kelnek át a busók csónakkal a Dunán, vonulnak fel a belvárosban, teszik vízre a farsangi koporsót, avatnak új busókat és gyújtanak hatalmas máglyát a város főterén.
A rendezvény ideje alatt a közönség szórakoztatásáról mások mellett az Alma Együttes, a Poklade, a Kis Kata Zenekar és a Maszkura, valamint a Zora néptánccsoport és Menyhárt Éva gondoskodik majd.
Az UNESCO által az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára 2009-ben felvett hagyományőrző rendezvényen a családok számára is kínálnak érdekes programokat: egyebek mellett a Csizmás kandúr című színházi előadás várja majd a kisiskolásokat a Kossuth Filmszínházban, a Kanizsai Dorottya Múzeumban pedig kézműves foglalkozásokat tartanak.
A helyiek által sokacnak, a köznyelvben sokácnak nevezett népcsoport által meghonosított farsangi eseményt egy 1783-as feljegyzés említi először. A balkáni térségből a török hódoltság idején Mohács környékén megtelepedő etnikum körében élő legenda szerint furfangos őseik a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. A sokacok álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.
A busójárás tradicionális elemei változatlanok: borzas busóbundákat öltő felnőttek faragott álarcokban, jellegzetes kellékekkel, öles kereplőkkel, kolompokkal felszerelkezve búcsúztatják a zord évszakot és várják a tavaszt. A sokacok hagyományait, népművészetét, mindennapjait tavaly nyár óta egy tájház is bemutatja Mohácson.
A busójárás idei programjáról, a helyszínek megközelítéséről a www.mohacsibusojaras.hu oldalon és a rendezvény hivatalos közösségi oldalán olvashatók részletek.
MTI – Fotó / Mohácsi Busójárás Facebook Oldala
