Iráni legfelsőbb vezető: a külföldi média el akarta tántorítani a szavazókat a választástól

Teherán, 2020. február 16. Haszan Róháni iráni elnök sajtóértekezletet tart Teheránban 2020. február 16-án, a törvényhozási választások kampányának kezdete után három nappal. Iránban február 21-én tartanak parlamenti választásokat, a 290 képviselõi helyért mintegy hétezer jelölt verseng. Az állam iszlám jellegét felügyelõ, 12 tagú Õrök Tanácsa decemberben a több mint 14 ezer nevet tartalmazó listáról hozzávetõleg hétezer indulót törölt. MTI/EPA/Abedin Taherkenareh

Ali Hamenei iráni legfelsőbb vezető vasárnap azzal vádolta meg a külföldi médiát, hogy el akarta tántorítani a szavazókat a február 21-i parlamenti választáson való részvételtől a koronavírus-veszély eltúlzásával.


    „A propaganda néhány hónnappal korábban kezdődött, és a voksolás közeledtével – különösen az utolsó két napban – fokozódott” – írta hivatalos honlapján Hamenei. A legfelsőbb vezető rámutatott, hogy a külföldi hírforrások a koronavírus-járványt használták fel céljaik elérésére.
    Hamenei egyúttal megköszönte, hogy mindezek ellenére az irániak nagy számban vettek részt a választáson.


    Iránban két nappal a választás előtt jelentették az első koronavírusos megbetegedést. Azóta hatan vesztették életüket a fertőzésben, a legtöbben a vírus gócpontjának számító Kínán kívül. Az iszlám köztársaság hivatalos adatai szerint 28-an fertőződtek meg a Covid-19-cel legalább négy városban, köztük a fővárosban, Teheránban. Itt több gyógyszertár kifogyott a maszkokból és a kézfertőtlenítőkből. Számos iskola bezárt a vírus terjedését megakadályozandó. A hatóságok focimeccseket töröltek és a mozik is felfüggesztették a vetítést. A teheráni metrót fertőtlenítették.
    A pénteki parlamenti választás végleges eredménye egyelőre várat magára, és a részvételi arányt sem közölték a hatóságok. Egy belügyminisztériumi vezető szerint a hadsereg elitegységével, a Forradalmi Gárdával kapcsolatos listák vezettek a fővárosban.
    Szakértők szerint az alacsony részvételi arány a politikai rendszerrel való elégedetlenség jeleként értelmezhető. Irán számos válsággal küzdött az elmúlt években. Novemberben országszerte kormányellenes tüntetésekre került sor, és az amerikai szankciók nehéz helyzetbe hozták az iráni gazdaságot.
    A mintegy 58 millió választónak korlátozott lehetőségei voltak, miután több mint hétezer – többségében mérsékelt – jelöltet kizártak. Köztük volt az iráni parlament 90 képviselője, akik újraválasztásukért indultak volna. A jelöltek listáját, miként a parlament által hozott törvényeket is, az Őrök Tanácsának kell jóváhagynia. A testület még soha nem törölt ennyi politikust a jelöltlistáról.
    A közel-keleti országban a törvényhozó hatalmat az egykamarás, 290 tagú Medzslisz-e Sura-e Iszlami (Iszlám Tanácskozó Gyűlés) gyakorolja, amelynek 285 tagját közvetlenül, négy évre választják, a maradék öt képviselői helyet a kisebbségeknek tartják fenn.

MTI – Fotón:

Haszan Róháni iráni elnök sajtóértekezletet tart Teheránban február 16-án, a törvényhozási választások kampányának kezdete után 3 nappal. Iránban február 21-én tartanak parlamenti választásokat, a 290 képviselői helyért mintegy hétezer jelölt verseng. Az állam iszlám jellegét felügyelő, 12 tagú Őrök Tanácsa decemberben a több mint 14 ezer nevet tartalmazó listáról hozzávetőleg hétezer indulót törölt.

EPA/Abedin Taherkenareh

Exit mobile version