Alkotmányos konfliktusba került Klaus Iohannis román államfő a parlamenttel, amikor ismét a törvényhozás által leváltott Ludovic Orban ügyvivő miniszterelnöknek adott kormányalakítási megbízást – állapította meg az alkotmánybíróság hétfőn, előírva az elnök számára, hogy mást jelöljön a kormányfői posztra.
Az alkotmánybíróság szavazattöbbséggel elfogadott határozatában leszögezte: a kormányalakítási megbízásnak csak az lehet a célja, hogy a jelölt parlamenti többséget szerezzen egy új kormány beiktatása érdekében.
Iohannis nem titkolta, hogy előrehozott választásokat akar kiprovokálni, és annak tudatában jelölte Orbant, hogy a parlament nem járul hozzá beiktatásához. Az elnök akkor oszlathatja fel a parlamentet, ha két egymást követő kormányalakítási kísérlet is meghiúsul 60 napon belül.
A jobboldali államfőt a kétkamarás román parlament szociáldemokrata házelnökei panaszolták be az alkotmánybíróságon. Szerintük Orban jelölése sértette az alkotmány szellemét, hiszen semmibe veszi az általa vezetett kormány megbuktatásáról szóló parlamenti döntést.
Marcel Ciolacu képviselőházi elnök, a PSD ideiglenes elnöke a „demokrácia győzelmének” minősítette az alkotmánybíróság döntését. Szerinte a testület egyértelművé tette, hogy a tavaly novemberben kormányra került jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) egy bohózat főszereplőjévé tette Iohannist, amikor Ludovic Orban pártelnök számára kért kormányalakítási megbízást, majd azt is eldöntötte, hogy nem szavazza meg a beiktatását.
A PSD ideiglenes elnöke szerint az alkotmánybírósági döntés leszögezte: a kormányalakítási megbízás célja nem lehet az, hogy a miniszterelnök-jelölt elbukja a bizalmi szavazást, tehát az elnök nem provokálhat ki szándékosan előrehozott választásokat, a parlamentet csak egy valós válság megoldása érdekében szabad feloszlatni.
Ludovic Orban úgy értékelte: az alkotmánybíróság az utóbbi időben rendszeresen részrehajló, a PSD-nek kedvező politikai döntéseket hoz. Az ügyvivő miniszterelnök szerint az alkotmánybírák nem tudhatják, hogy egy miniszterelnök-jelöltnek szándékában állt-e parlamenti többséget alkotni vagy azt, hogy a többség beiktatni akarja-e a jelöltet, vagy a kormányalakítási kísérlet elbukásával közelebb vinni az országot ahhoz, hogy új parlamentet válasszon.
A román alkotmány szövege gyakorlatilag szabad kezet ad az államfőnek a tekintetben, kit bíz meg kormányalakítással. Az egyedüli kikötés az, hogy előtte egyeztetnie kell a parlamentben abszolút többséggel rendelkező párttal, vagy ha ilyen nincs, akkor a parlamenti frakciókkal.
A román parlament hétfői napirendjén szerepelt a régi-új Orban-kormányról szóló bizalmi szavazás. Mivel a baloldali ellenzék és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) törvényhozói nem mentek be az ülésterembe, a két ház együttes ülése határozatképtelennek bizonyult.
MTI – Fotó / Klaus Iohannis Facebook oldala
