Új orosz légvédelmi ütegek erősítik Szerbia semlegességét

A fegyverek erősítik Szerbiát és az ország eltökéltségét a katonai semlegesség iránt – hangsúlyozta Aleksandar Vucic szerb államfő azzal összefüggésben, hogy az Oroszországtól vásárolt hat Pancir-Sz1 légvédelmi ütegből kettő megérkezett Szerbiába.

A szerb közszolgálati televízió beszámolója szerint a szerb államfő kiemelte, tisztában van azzal is, hogy az orosz rakétarendszer beszerzése miatt a Nyugat még erőteljesebb nyomást fog gyakorolni Szerbiára. 
    

A Prva Televíziónak nyilatkozva Aleksandar Vucic azt is kifejtette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök rábeszélésének engedve döntött úgy, hogy Szerbiának ezt a légvédelmi rendszert kell megvásárolnia, az orosz elnök ugyanis rámutatott, hogy a Pancir-Sz1 nagyon hatékonynak bizonyult Szíriában. Emellett a rendszer a korszerű hadviselésben is elengedhetetlenné vált, a dróntámadások megakadályozásában kulcsfontosságú lehet – húzta alá a szerb elnök. 
    

A NATO-tagországok szerint Oroszország a szerb hadsereg erősítésével igyekszik megőrizni egyre csökkenő befolyását a Balkánon. 
A Pancir-Sz1 légvédelmi rendszerek a gyalogsági, tüzérségi és légvédelmi erőket védik kis magasságból támadó harci repülőgépek, helikopterek és manőverező robotrepülőgépek ellen. Az önjáró légvédelmi harcjárművek rakétáinak hatótávolsága körülbelül 20 kilométer. 
    

Aleksandar Vulin szerb védelmi miniszter egy hete – Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter belgrádi látogatása alkalmával – leszögezte, hogy Szerbia a katonai semlegesség híve, ezért nem kíván csatlakozni sem a NATO-hoz, sem más katonai tömbhöz, a semlegesség megőrzéséhez azonban erős hadseregre van szüksége. Erős hadsereget pedig önállóan nem tudna felállítani és korszerűsíteni, ebben segít neki Oroszország. Az erős hadsereg a térség stabilitásának és fejlődésének a biztosítéka – húzta alá a szerb tárcavezető.
Oroszországot és Szerbiát kulturális, vallási és történelmi kapcsolatok kötik egymáshoz, Moszkva több szinten is segíti Belgrádot, a nemzetközi szervezetekben például akadályozza Koszovó felvételét, mert Belgrádhoz hasonlóan úgy véli, hogy Pristina 2008-as függetlenségének egyoldalú kikiáltása érvénytelen, Koszovó továbbra is Szerbia déli tartománya.

Az európai uniós tagságra törekvő Szerbia vezetői az évek során többször is közölték, nem kívánják megszakítani kapcsolataikat Oroszországgal

MTI – Fotó / Aleksandar Vucic Facebook oldala

Exit mobile version