Európa Tanács: növekedett a nacionalizmus, az antiszemitizmus, és a muzulmánokkal szembeni gyűlölet Európában

Rohamosan növekedett az elmúlt években az ultranacionalista és idegengyűlölő politikai erők befolyása Európában, az antiszemitizmus, valamint az iszlám vallásúakkal szembeni, úgynevezett iszlamofóbia is – közölte az Európa Tanács rasszizmus és intolerancia elleni szakértői bizottsága (ECRI) csütörtökön közzétett, 2019-es adatokra támaszkodó éves jelentésében.

A strasbourgi székhelyű, 47 tagállamot számláló Európa Tanács szakértői riasztónak nevezték „a faji gyűlölet különböző formái által ösztönözött erőszakos cselekmények általános európai elterjedését”, amelyet véleményük szerint főként a közösségi média felületein terjedő gyűlöletbeszéd és összeesküvés-elméletek idéztek elő. Kiemelték, hogy a legkiszolgáltatottabb csoportok megsegítésén dolgozó civil szervezetek elleni, szintén internetes felületeken megjelenő támadások is megsokasodtak.
    

A jelentés készítői szerint a muzulmánok és a zsidók mellett a romák és a fekete bőrszínűek állandó célpontjai az előítéleteknek, a diszkriminációnak, az idegengyűlöletnek, valamint a verbális vagy akár a fizikai erőszaknak. Arra emlékeztettek, hogy amíg sok ország fokozta erőfeszítéseit a szexuális kisebbségek egyenlőségének előmozdítása érdekében, mások a csoportok esetében továbbra is kirekesztéssel, zaklatással vagy akár erőszakkal fenyegetőznek.
    

Megállapították, hogy a gazdasági és társadalmi nehézségek okozta fokozódó bizonytalanságérzet tovább táplálja az európaiak bevándorlásellenes érzelmeit. Mivel ezt az idegengyűlölő nacionalisták kihasználják, megelőző intézkedésekre és megfelelő oktatásra van szükség – írták.
    

A jelentés szerint a tavaly májusban tartott európai parlamenti és néhány tagállami választás több országban az ultranacionalista pártok népszerűségének további növekedését eredményezte. Ezzel összefüggésben arra figyelmeztettek, hogy a migrációval és az integrációval kapcsolatban egyre több fősodorbeli politikai párt képvisel olyan nézeteket, amelyek korábban a jobboldali pártokra volt jellemző. A 2019-es év választási kampányai azt mutatták, hogy az ultranacionalista, idegengyűlölő, rasszista és a homofób beszéd ismét terjed, és egyre inkább áthatja, sőt felerősödik a közösségi média felületein – írták.
   

 „Meg kell állítanunk a rasszista szélsőségesek mérgező szavainak terjesztését, amelyek aláássák demokráciáink alapjait. Tagállamainknak együtt kell működniük a jobboldali fenyegetések felszámolásán” – jelentette ki Marija Pejcinovic Buric, az Európa Tanács főtitkára az ECRI jelentésével összefüggésben.
    

A szakértők kijelentették továbbá: a civil társadalmi szervezetek fontos szerepét fel kell ismerni és még nagyobb mértékben támogatni kell. Véleményük szerint aggodalomra ad okot az egyre ellenségesebb jogi környezet, a szóbeli és néha akár a fizikai fenyegetések növekvő száma, amelyekkel ezek a szervezetek és az emberi jogok más védelmezői egyes országokban szembesülnek.
    

A jelentés végezetül felhívta a figyelmet arra, hogy a mesterséges intelligencia is teremtett új kihívásokat a hátrányos megkülönböztetés területén. Mint írták, ezen a területen a szándékos diszkrimináció esetei egyelőre ritkák, egyre több azonban az akaratlan, illetve „közvetett” megkülönböztetés, egyebek között a felderítésre és megelőzésre szolgáló mechanizmusok hiánya miatt.

MTI

Exit mobile version