A koszovói kormány március 15-étől fokozatosan megszünteti a Szerbiából és Bosznia-Hercegovinából érkező árura kivetett százszázalékos büntetővámot – jelentette be Albin Kurti koszovói miniszterelnök csütörtöki rendkívüli sajtótájékoztatóján Pristinában.
A kormányfő hozzátette: ez a jó szándék jele Pristina részéről, hogy megkezdődjön a Szerbiával fenntartott viszony rendezése, ugyanakkor arra kérte Belgrádot, hogy mintegy válaszként szüntesse meg a Koszovó függetlenségének visszavonására irányuló diplomáciai kampányát.
Albin Kurti kijelentette, amennyiben a szerb kormány jó szándéka nyilvánvalóvá válik, úgy április elsejétől minden vámot eltörölnek. Hozzátette ugyanakkor, hogy előbb csak 90 napra törlik el a vámokat, ám ha a kapcsolat ez idő alatt javul, akkor az intézkedés életben marad.
A koszovói kormány 2018 novemberében előbb tíz százalékkal, két hét múlva pedig száz százalékra emelte a Szerbiából és Bosznia-Hercegovinából érkező termékek vámját, és ezzel óriási károkat okozott a két ország gazdaságának.
A gazdaság mellett azonban a Koszovó északi részén élő szerb kisebbség is megsínylette a vámok bevezetését, ugyanis így az üzleteknek már nem érte meg szerb árut importálni, így kifogytak a készletek, és az ott élőknek nélkülözniük kellett a megszokott termékeket.
Nemcsak gazdasági és társadalmi következménye volt azonban a pristinai lépésnek, a százszázalékos vám bevezetése a legnagyobb csapást a kétoldalú kapcsolatokra mérte, ugyanis megrekedt a Szerbia és Koszovó közötti párbeszéd, amely mindkét ország európai integrációjának a kulcsa.
A pristinai kormány a büntetővámmal reagált arra, hogy Belgrád sikeres lobbizásának köszönhetően Koszovót nem vették fel az Interpol nemzetközi rendőri szervezetbe.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, Belgrád azonban ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. Szerbia és Koszovó között 2013-ban kezdődött párbeszéd brüsszeli közvetítéssel a kapcsolat rendezéséről, komoly előrelépés azonban az utóbbi hét évben nem történt. A feszült viszony ellenére a Koszovóba irányuló szerb export a büntetővám bevezetése előtt évente mintegy 500 millió eurót tett ki.
Ramush Haradinaj korábbi kormányfő a vámnöveléskor bejelentette, Pristina csak akkor vonja vissza az intézkedést, ha Szerbia elismeri Koszovó függetlenségét. Szerbia azonban közölte, erre semmilyen körülmények között sem hajlandó.
A tavaly megválasztott, ám csak február elején hivatalba lépett új kormányfő először szintén azt mondta, hogy nem hajlandó eltörölni a vámot, csak akkor, ha Szerbia is hasonló mértékű kedvezményeket tesz Pristina irányában, ám a nemzetközi nyomásnak engedve végül úgy döntött, a békülési szándék jeleként elsőként tesz engedményt Belgrád irányába.
MTI – Fotó /