A szerbiai és boszniai áruk egy részére, pontosabban a nyersanyagokra kivetett büntetővám eltörlését kezdeményezte a koszovói kormányfő pénteken – közölte értesülését a koszovói közszolgálati televízió (RTK).
Albin Kurti kezdeményezése a kormány következő ülésén kerül napirendre, és várhatóan április elsején lépne életbe az erről szóló határozat.
A miniszterelnöknek azonban igyekeznie is kell összehívni a kormányülést, a kisebbik koalíciós partner, a Koszovói Demokratikus Szövetség (LDK) ugyanis elegendő támogatót gyűjtött ahhoz, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtson be a kormány ellen. Ennek közvetlen oka az volt, hogy Albin Kurti koalíciós partnereivel történő egyeztetés nélkül menesztette LDK-s belügyminiszterét, a valódi ok azonban a büntetővám visszavonása körüli egyet nem értés. Az LDK vezetője, Isa Mustafa többször is amellett kardoskodott, hogy el kell törölni a százszázalékos vámot, míg Albin Kurti korábban ugyan rábólintott, később viszont feltételekhez, például Koszovó függetlenségének szerb elismeréséhez kötötte a vám eltörlését.
Albin Kurti még február elején jelentette be, hogy kormánya március 15-től kezdődően fokozatosan megszünteti a Szerbiából és Bosznia-Hercegovinából érkező árukra 2018-ban kivetett százszázalékos büntetővámot annak érdekében, hogy folytatódhasson a Szerbiával fenntartott viszony rendezése.
A koszovói kormány 2018 novemberében előbb tíz százalékkal, két hét múlva pedig száz százalékra emelte a Szerbiából és Bosznia-Hercegovinából érkező termékek vámját, és ezzel óriási károkat okozott a két ország gazdaságának.
A gazdaság mellett azonban a Koszovó északi részén élő szerb kisebbség is megsínylette a vámok bevezetését, ugyanis így az üzleteknek már nem érte meg szerb árut importálni, így kifogytak a készletek, és az ott élőknek nélkülözniük kellett a megszokott termékeket.
Nemcsak gazdasági és társadalmi következménye volt azonban a pristinai lépésnek, a százszázalékos vám bevezetése a legnagyobb csapást a kétoldalú kapcsolatokra mérte, ugyanis megrekedt a Szerbia és Koszovó közötti párbeszéd, amely mindkét ország európai integrációjának a kulcsa.
A pristinai kormány a büntetővámmal reagált arra, hogy Belgrád sikeres lobbizásának köszönhetően Koszovót nem vették fel az Interpol nemzetközi rendőri szervezetbe.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, Belgrád azonban ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. Szerbia és Koszovó között 2013-ban kezdődött párbeszéd brüsszeli közvetítéssel a kapcsolat rendezéséről, komoly előrelépés azonban az utóbbi hét évben nem történt. A feszült viszony ellenére a Koszovóba irányuló szerb export a büntetővám bevezetése előtt évente mintegy 500 millió eurót tett ki.
Ramush Haradinaj korábbi kormányfő a vámnöveléskor bejelentette, hogy Pristina csak akkor vonja vissza az intézkedést, ha Szerbia elismeri Koszovó függetlenségét. Szerbia azonban közölte, erre semmilyen körülmények között sem hajlandó.
MTI
