A szakképző intézményekben, a technikumokban és a szakképző iskolákban a felnőttképzésben már a Szakmajegyzékben található 174 alapszakmát oktatják szeptember 1-jétől – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakképzésért felelős helyettes államtitkára egy háttérbeszélgetésen hétfőn, Budapesten.
Pölöskei Gáborné közölte: a Szakmajegyzék váltja fel az Országos Képzési Jegyzéket (OKJ), amely még 759 féle szakmát tartalmazott.
Ez utóbbiak teljes kifutási ideje 2020. december 31., ugyanis a piaci alapon működő képzőközpontokban az érdeklődők még az év végig jelentkezhetnek OKJ-s képzésre – tette hozzá. Pölöskei Gáborné közölte: a szakképzés átalakításával rugalmas, a változó igényekhez gyorsan alkalmazkodó rendszert akarnak kiépíteni.
A felnőttek továbbra is ingyenes képzésben részesülhetnek az iskolarendszerű szakképzésben, ugyanis az állam az első és a második alapszakma megszerzése mellett egy szakmai képzésben megszerezhető szakképesítést is támogat – mondta.
Pölöskei Gáborné elmondta, hogy a felnőttképzésben az OKJ-s képzések helyét a Szakmajegyzékben található 174 alapszakma, illetve a mintegy 350 munkaerőpiaci képzés veszi át. Az alapszakmákat 2021. januárjától csak a szakképző intézményekben fogják tanítani, míg a munkaerőpiaci, azaz a szakmai képzések a piaci alapon működő képző központoknál is elérhetők lesznek. A szakmai képzéseket a kereslet-kínálat határozza meg, így a képzők ezeket szabadon bővíthetik, ha van rá igény.
Ebből következően az átalakítás másik fontos következménye, hogy a szakképzési intézményekben a választott alapszakmák teljesítését követően állam által garantált szakképzettséget kapnak a résztvevők, a piaci alapon működő képző központok pedig a náluk szakmai képzésekben részt vevők számára tanúsítványt állítanak ki. A szakmai képzésben tanulók a tanúsítvány megszerzése után akkreditált vizsgaközpontokban szerezhetik meg az államilag elismert bizonyítványt.
Pölöskei Gáborné elmondta, hogy minden esetben a munkáltató egyénileg határozhatja meg, hogy a munkaerőpiaci képzések közül melyiknél fogadja el a tanúsítványt és melyiknél várja el az állam által kiadott szakképzettséget nyújtó bizonyítványt is.
A helyettes államtitkár közölte, hogy a szakképzés rugalmas átalakítása egyet jelent a képzési idő lerövidítésével, az előzetes tudás beszámításával, az e-learning oktatási anyagok kidolgozásával és a projektszerű vizsgáztatással. Példaként említette, hogy a jövőben a felnőtteknek nyújtott szakképzésben nem lesznek közismereti tárgyak, az előző, igazolt végzettséget, de adott esetben – egy felmérést követően – még a külföldön szerzett tudást is beszámítják, a tételek tanulása helyett pedig a projekt-szemléletre, a tanuló által elkészített feladat bemutatására akarják helyezni a hangsúlyt.
„Szakmát akarunk tanítani és nem tantárgyat” – fogalmazott Pölöskei Gáborné, aki elmondta, hogy jelenleg több mint 50 000 ember vesz részt a felnőtt oktatásban, a szeptemberben életbe lépő változások után pedig szintén nagy érdeklődésre számítanak.
Az Innovatív Képzéstámogató Központ (IKK) honlapján bárki megnézheti, hogy az egyes szakmák a Szakmajegyzékben található 25 ágazat 174 alapszakmája közül melyikbe épültek be – tette hozzá a helyettes államtitkár.
MTI – Fotó / Pixabay
