Az európai klímatörvény tervezete az Európai Unió jogi formába öntött politikai elkötelezettségét tükrözi amellett, hogy Európa 2050-ig a világ első klímasemleges kontinensévé váljon – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben, a jogszabálytervezet bemutatását megelőzően szerdán.
Von der Leyen kijelentette, az új uniós klímatörvény az úgynevezett európai zöld megállapodás központi eleme, mely kiszámíthatóságot és átláthatóságot biztosít az európai ipar és a befektetők számára. Meghatározza továbbá zöld növekedési stratégia irányát, és garantálja, hogy a tagállami és lakossági átállás a „zöld energiahordozókra” fokozatos és méltányos legyen – mondta a bizottság elnöke.
Tájékoztatása szerint az új európai éghajlat-politikai jogszabály 2050-ig terjedően határozza meg az unió valamennyi politikájának irányát a cél elérése érdekében. Ezzel egyidőben a bizottság nyilvános konzultációt indít a jövőbeli európai éghajlati paktumról, amelyen keresztül minden európai részese lehet a közös uniós klímapolitika eszközeinek kialakításának.
Frans Timmermans uniós biztos, az úgynevezett európai zöld megállapodással kapcsolatos munka koordinátora a klímatörvény bemutatásakor elmondta, a törvény üzenet az unió nemzetközi partnereinek, hogy eljött az ideje a globális törekvések együttes előmozdításának a 2015-ös párizsi klímamegállapodásba meghatározott közös célok megvalósítása érdekében.
Elmondta, az európai éghajlat-politikai jogszabályban a bizottság javaslatot tesz egy jogilag kötelező erejű, a nulla nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2050-ig történő elérésére vonatkozó célkitűzésre. Az uniós intézmények és a tagállamok kötelesek együttesen meghozni a célkitűzés megvalósításához szükséges uniós és nemzeti szintű intézkedéseket.
Az éghajlat-politikai jogszabály az előrehaladás nyomon követésére és a fellépések ennek megfelelő kiigazítására irányuló intézkedések is szerepelnek.
A 2050-re kitűzött cél elérés a bizottság átfogó hatásvizsgálat alapján javaslatot fog tenni az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére vonatkozó, 2030-ig szóló új uniós célkitűzésre. A hatásvizsgálatot követően az éghajlat-politikai jogszabályt, illetve az összes vonatkozó szakpolitikai eszközt szükség esetén módosíthatják. A bizottság javaslata szerint meg kell határozni egy, a 2030-2050 közötti időszakra szóló ütemtervet az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére. 2023 szeptemberéig, majd azt követően ötévente értékelni fogja, hogy az uniós és nemzeti intézkedések összhangban állnak-e a klímasemlegességi célkitűzéssel és az ütemtervvel.
Elmondta, a tagállamoknak az éghajlatváltozás hatásainak való kiszolgáltatottság csökkentése érdekében alkalmazkodási stratégiákat kell dolgozniuk és hajtaniuk. A bizottság ajánlásokat bocsáthat ki azon tagállamok számára, amelyek intézkedései nincsenek összhangban a klímasemlegességi célkitűzéssel. Szükség esetén a tagállamok egyszerű többségének döntése alapján akár szankciókat is foganatosíthatnak – húzta alá a biztos újságírói kérdésre válaszolva.
Timmermans tájékoztatása szerint az Európai Bizottság hatásvizsgálatot tett közzé az európai zöld megállapodáshoz kötődő többi fontos szakpolitikai eszköz közül az importált fogyasztási cikkek karbonintenzitását ellensúlyozó jövőbeli mechanizmusról, valamint az energiaadó-irányelv felülvizsgálatáról.
Ezenkívül a biztosi testület javaslatot fogadott el arra vonatkozóan, hogy nyilvánítsák 2021-et a vasút európai évének, felhívva a figyelmet arra, milyen éghajlati előnyökkel jár, ha az utas- és teherforgalom egyre növekvő mértékben venné igénybe a vasúthálózatot – közölte az uniós biztos.
MTI