Nem hitelesítette az LMP újabb „zöld népszavazási” kérdéseit csütörtöki ülésén a Nemzeti Választási Bizottság (NVB). A kérdések közül kettőt Schmuck Erzsébet, négyet pedig Kendernay János, az LMP két társelnöke nyújtott be hitelesítésre.
Schmuck Erzsébet első kezdeményezése arra vonatkozott, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt, amely egy elkülönített pénzügyi alap létrehozásáról rendelkezik, és amelyből évente legalább százezer lakóingatlan épületenergetikai korszerűsítése valósítható meg. Az NVB többsége szerint a kérdés a központi költségvetést érinti, erről pedig nem lehet népszavazást tartani. Emellett nem felel meg az egyértelműség követelményének sem, mert nem derül ki a kérdésből, hogyan működne az alap.
Schmuck Erzsébet második kérdésének az volt a célja, hogy az Országgyűlés jogszabályban tiltsa meg a természetes élőhelyek és települési zöldterületek fejlesztési célú felhasználását, és a további fejlesztéseket barnamezős területekre irányítsa, de az NVB többsége szerint a kérdés két, egymással nem összefüggő kérdést tartalmaz, és így megtévesztő a választópolgárnak.
Kendernay János első kezdeményezése arra vonatkozott, hogy Magyarország nemzeti energiastratégiája, valamint nemzeti energia- és klímaterve tartalmazza, hogy Magyarországon 2030-ig legalább 3000 megawatt összesített beépített kapacitású szélerőművet kell létesíteni, de az NVB többsége szerint a kérdés megtévesztő, többi között azért, mert a népszavazás kötőereje csak három év, a kérdés azonban 2030-ig teljesítendő kötelezés bevezetését célozta.
A második kérdés célja az volt, hogy az Országgyűlés fogadjon el olyan klímatörvényt, amely előírja: Magyarországon 2030-ig legalább 3000 megawatt összesített beépített kapacitással rendelkező szélerőművet kell létesíteni, de az NVB többsége szerint a kérdés közvetlenül olyan tárgykörre vonatkozik, amelynek szabályozását az Országgyűlés a kormányra bízta, így az már nem tartozik a hatáskörébe. Népszavazást azonban csak az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésben lehet tartani.
Az NVB hasonló indokkal nem hitelesítette azt a kérdést sem, amelynek az volt a célja, hogy az Országgyűlés alkosson olyan törvényt, amely lehetővé teszi legalább 10 000 megawatt összesített beépített kapacitással rendelkező szélerőmű telepítését.
A negyedik kérdés azt akarta elérni, hogy új atomerőművet ne lehessen üzembe helyezni Magyarországon, de az NVB ezt sem hitelesítette, mert a kérdés érinti a Paks II. beruházást, ezt viszont nemzetközi szerződés rögzíti, amelyről nem lehet népszavazást tartani. Ráadásul nem derül ki, hogy a Paks II. beruházást kívánja a kérdés megakadályozni, vagy egy új atomerőmű létesítését akarja korlátozni.
Az NVB a Paks II. beruházást érintő nemzetközi szerződésre hivatkozva tagadta meg annak a kérdésnek a hitelesítését is, amely azt akarta elérni, hogy 2037. december 19-ét követően ne lehessen atomerőműveknek üzemeltetési engedélyt kiadni.
Az NVB határozatai nem jogerősek, 15 napon belül jogorvoslatot lehet benyújtani ellenük.
MTI
